A Kúria szerint nem tartható népszavazás a polgármesterek hozzátartozóinak tulajdonában álló szervezetek közbeszerzési eljárásban való részvétele korlátozásáról.
Kész Zoltán független országgyűlési képviselő múlt év december 21-én kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól (NVB) aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, amelyen az a kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt bruttó 100 millió forint feletti értékű közbeszerzési eljáráson hivatalban lévő polgármester Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerint hozzátartozója tulajdonában álló szervezet?".
Az NVB január 18-i ülésén megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az NVB hivatkozott arra, hogy a javasolt kérdés nem csak több mint 3170 település polgármesterének hozzátartozója vonatkozásában jelentene korlátozást, illetve teljes körű kizárást a közbeszerzési eljárásokból, hanem mindazon gazdasági társaságok esetében is, amelyben az adott személy valamilyen mértékű részesedéssel rendelkezik és minimális, az érdemi döntéshozatalt nem befolyásoló részesedés is kizárná az adott társaságot a közbeszerzési eljárásokból, akár egy darab részvénnyel rendelkező részvényes okán is.
Ebből következően a korlátozás nemcsak a hozzátartozóra, hanem mindazon személyekre is kiterjed, akik olyan gazdasági társaság tagjai, amelyben a hozzátartozó is tag, így a kérdés szerinti generális korlátozás a polgármester hozzátartozója és a hozzátartozóval közös gazdasági társaságban tagsággal bíró személyek esetében sértené a vállalkozás jogát, mint alkotmányos jogot. A kérdés alapján lefolytatott népszavazás eredményeképpen az Alaptörvényben megfogalmazott vállalkozáshoz való alapjog lényeges tartalmát sértő vagy korlátozó jogalkotási kötelezettség keletkezne - írta a bizottság.
Kész zoltán évértékelőjén az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban 2016 márciusában
Az NVB arra is hivatkozott: a kérdés nem határozza meg, hogy az abban szereplő alanyi kört a közbeszerzési eljárásból mint ajánlatkérőt, vagy mint ajánlattevőt kívánja kizárni, valójában egy eredményes népszavazás alapján a kérdés olyan jogalkotási kötelezettséget is keletkeztethet, amely alapján ezek a szervezetek nem minősülnének ajánlatkérőnek, így egyúttal nem lennének kötelesek közbeszerzési eljárás lefolytatására sem.
Az NVB jelezte azt is, a bruttó érték a közbeszerzési eljárások tekintetében nem értelmezhető fogalom, így a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy egy eredményes országos népszavazás esetén milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne köteles. Mindezek alapján az NVB nem hitelesítette a kérdést, mivel az nem felelt meg az egyértelműség követelményének.
Az NVB határozata ellen Kész Zoltán bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
A Kúria szerdán, internetes oldalán nyilvánosságra hozott végzésében a felülvizsgálati kérelmet elutasította. A bíróság egyetértett az NVB-vel abban, hogy a kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, ezért az ív nem hitelesíthető, és szükségtelenség miatt mellőzte a vállalkozás szabadságának alkotmányos érintettségével összefüggő egyéb indokok érdemi vizsgálatát.
A Kúria határozata jogerős, az ellen nem lehet további jogorvoslattal élni.
Szerkesztőségünkhöz közleményt juttatott el Kész Zoltán, melyet változtatás nélkül közlünk:
"A Kúria hülyének nézi az állampolgárokat"
Kész Zoltán független országgyűlési képviselő az általa kezdeményezett Lopásgátló népszavazást több további kérdéssel is szeretné bővíteni. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság által korábban megakadályozott eredeti kérdései miatt bírósághoz fordult.A mai napon a Kúria döntött is arról a kérdésről, amely a hivatalban lévő polgármesterek hozzátartozóit kizárta volna a bruttó 100 millió forint feletti értékű közbeszerzési eljárásokból. A kérdés révén meggátolható lett volna, hogy a Mészáros Lőrinc-féle alakok saját rokonaik zsebét tömjék ki az adófizetők pénzével, a Kúria azonban megakadályozta, hogy ebben a kérdésben elindulhasson az aláírásgyűjtés.
Többek között azzal indokolták a döntést: az állampolgároktól nem várható el, hogy különbséget tudjanak tenni bruttó és nettó között. Ezzel a Kúria nyíltan lehülyézte a magyar állampolgárokat annak reményében, hogy az Orbán–Habony rezsimben nyugodtan folytatódhasson tovább a lopás.
Ismét fekete napja ez a magyar igazságszolgáltatásnak. Két, a hatalom népszavazásokat akadályozó rendszerén átcsúszott kérdés esetében azonban folytatódik a már megkezdett aláírásgyűjtés. A Lopásgátló népszavazás meg fogja akadályozni az állami földek további széthordását, valamint azt, hogy az állami vállalatokból hatalmas fizetésekkel lopják ki a közpénzt. Az állampolgároknak így is lehetőségük lesz kimondani, hogy elegük van az országot rokonok és barátok között felosztó Orbán–Habony rezsimből.
Népszavazás
A Kúria döntött arról is, hogy megkezdődhet az aláírásgyűjtés Kész Zoltánnak a kampányfinanszírozás átalakításáról szóló népszavazási kezdeményezéshez, miután a Kúria szerdán jogerősen helybenhagyta a kérdés hitelesítéséről hozott választási bizottsági határozatot.
Kész Zoltán független országgyűlési képviselőnek a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítésre benyújtott kérdése úgy szólt: "Egyetért Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden pártlistát állító párt köteles legyen a Magyar Államkincstárnak visszafizetni a számára közpénzből juttatott kampánytámogatást, ha a pártlista nem szerezte meg az országos listákra leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át?".
