Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

"Nem szabad úgy lefeküdni, hogy haragszol valakire, akit szeretsz"

2016. február 9. 15:34
A harmadik alkalommal megrendezett Házasság hete keretein belül Iváncsik Gergő magyar válogatott kézilabdázó, az MVM Veszprém KC játékosa és felesége, Iváncsikné Marosi Veronika osztotta meg tapasztalatait a jó házasságról, az első találkozásról és arról, hogy milyen módszerekkel lehet a leghatékonyabban átvészelni a nehézségeket. A házaspárral Donát Tamás beszélgetett a Veszprém TV produkciójában.

Gergő két fiútestvér mellett nőtt fel, Verának egy nővére van. Gergőt édesanyja látta el jó tanácsokkal, azzal kapcsolatban, hogy mit illik egy kapcsolatban és mit nem. Vera a szülei, rokonai családmodelljeiben is látta a jó példát, édesapját mindig is klasszikus családapának, családfenntartónak tartotta, és ugyanezt megtalálta Gergőben is.

Vera számára nem volt kérdés, hogy Gergőből felelős, jó apa lesz, hiszen ismerte a családját, tudta, hogy jó példát mutattak neki otthon, és hogy jól bánik a gyerekekkel.

Persze a kapcsolatuk nem rögtön az ásó, kapa, nagyharang határozott szándékával indult. Gergő 2000-ben került Veszprémbe. Egy este vacsorázni ment egy barátjával, aki a vacsora alatt üzeneteket váltott egy jó barátjával – Verával. Gergő érdeklődni kezdett a csinos lány után, elkérte a számát, az első randi is jól sikerült, megvolt a szikra kettőjük közt.

Ám kapcsolatuk valahogy mégsem fordult komolyra. Legalábbis nem azonnal. Verának az érettségire kellett készülni, Gergőt is lefoglalták az edzések, a táborok, és hát fiatalok voltak, akik még nem foglakoztak az elköteleződés gondolatával. Így telt el közel egy év. Aztán a sors úgy hozta, hogy 2002 elején újra egymásra találtak, ismét egyre sűrűbbek lettek a randik, ekkor pedig már nem volt kérdés, hogy mindketten komolyan gondolják.

Az első évek Vera szerint tipikus diákszerelemben teltek. A lány Szombathelyre járt főiskolára, folyamatosan ingázott, hogy tudjon találkozni Gergővel, mondhatni napról napra éltek, de mindketten boldogok voltak, szerették egymást és ez elég volt.

Kapcsolatuk negyedik-ötödik éve körül – mikor már Vera is befejezte a főiskolát, és beállt egyfajta rendszer az életükben – elkezdtek gondolkodni azon, hogy „szintet lépnek”. Egyre sűrűbben került szóba az esküvő és a családi fészek létrehozásának gondolata.

2007-ben összekötötték életüket, 2009-ben megérkezett első gyermekük, Máté, 2014-ben pedig a kistesó, Milán.

Mindketten vallják, hogy a nehézségek csak megerősítették a kapcsolatukat. A problémákat pedig úgy lehet a leghatékonyabban megoldani, ha kibeszélik azokat. Vera édesanyjától tanulta és azóta is alkalmazza a szabályt, miszerint

...nem szabad úgy lefeküdni, hogy haragszol valakire, akit szeretsz.

Az Iváncsik család élete jelenleg nemigen mondható hétköznapinak. Vera megszokta, hogy férje gyakran van távol és hogy rengeteg energiáját és idejét áldozza a sportnak. Persze beszélgettek már arról, hogy mi lesz majd Gergő visszavonulása után. Vera szerint bizonyosan szokatlan lesz majd, hiszen egész eddigi életüket így élték, ehhez szoktak hozzá. Gergő mindenesetre elárulta, alig várja már, hogy büszke apaként kísérhesse majd fiait a kézilabda edzésükre, ahogy annak idején édesapja őt és testvéreit.

Szabó Virág
Domján Attila

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.