A három vezető délvidéki magyar párt közös ünnepségén emlékeztek meg vasárnap a délvidéki magyarok Bácskossuthfalván (Stara Moravica) az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. A sok száz embert megmozgató eseményen az idén - hosszú évek óta először - nem volt hivatalos magyar vendég. Sólyom László köztársasági elnököt várták a három vajdasági Kossuth-szobor egyikének otthont adó észak-bácskai faluba, de miután az államfő elhalasztotta az ünnepséget követő, két naposra tervezett látogatását, s csak Bácskossuthfalvára ment volna el, a vendéglátó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége úgy döntött, hogy eltekint a meghívástól.
Vasárnapi ünnepi beszédében is kitért erre Pásztor István, a VMSZ elnöke, s azt mondta, hogy pártja vezetésének nem volt más választása, mint a Sólyom-látogatás lemondása azok után, hogy belgrádi kifogások hatására a köztársasági elnök elállt a hónapok óta tervezett, remélt vajdasági látogatásától, s most csak Bácskossuthfalvára és Szabadkára utazott volna néhány órára. Azért kellett a meghívástól elállni, mert ha nem ezt teszik, belenyugszanak az út szerb kifogások miatti lerövidítésébe, akkor azzal lényegében elfogadják, hogy Belgrád, a szerb politika szabja meg, mit tehetnek, s mit nem a vajdasági magyarok. Nagy vívódás után született meg a döntés, amelyre nem vagyunk büszkék, s amellyel magunknak is fájdalmat okoztunk - mondta Pásztor István. Biztos vagyok benne, hogy a történtekből levonjuk, s mások is levonják a tanulságokat. Harag nincs bennünk, csak keserűség, de ezen túl fogunk lépni, és folytatjuk a kapcsolatok építését az anyaországgal - tette hozzá a VMSZ elnöke.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a Sólyom Lászlónak Belgrádból és Bukarestből küldött, a vajdasági és romániai látogatástól eltanácsoló üzenetek kapcsán a magyar államfő meghurcolását emlegette, hozzátéve, hogy mint a köztársasági elnök székelyföldi, nyergestetői kopjafaállítása bizonyítja, ebben az ügyben mégis a magyarok győztek.
A köztársasági elnököt és kíséretét a protokollt felrúgva normál személyforgalomként, egyenkénti útlevélkezeléssel léptették be Romániába.
Sólyom László köztársasági elnök szombat reggel Borsnál gépkocsival átlépte a román-magyar határt, útban a székelyföldi Nyergestető felé, ahol délután részt vesz egy kopjafaavatáson.
A román oldalon a szokásos gyorsított átléptetés ezúttal elmaradt: a procedúra csaknem negyed órán át tartott, a román határrendészek a konvoj minden gépkocsiját külön-külön ellenőrizték, beleértve az elnöki autót is. A magánlátogatásra utazó Sólyom László köztársasági elnök és kísérete minden tagjától egyenként kérték el az úti okmányokat ellenőrzésre.
Az Index úgy értesült, hogy a delegáció tagjainak előre összegyűjtött útleveleit normális esetben a rövid technikai pihenő ideje alatt, egyben vizsgálják át. Most viszont mindenkinek magánál kellett tartani az okmányát, aminek az volt a félreérthetetlen üzenete, hogy Románia hangsúlyozottan magánútként tekint Sólyom látogatására.
Erdély számos településén méltóságteljesen ünnepelték meg a romániai magyarok az 1848-49-es szabadságharc kezdetének 161. évfordulóját. Kolozsváron feszültebb légkörben rótta le kegyeletét a helyi magyarság a szabadságharc hőseinek emléke előtt, mert a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal nevű román szervezet a magyarok ünnepségével párhuzamosan utcai felvonulást rendezett a város központjában. Több száz rendőr biztosította az események zavartalan lebonyolítását, így incidensek nélkül zajlott le a március 15-i ünnepség.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az idén Székelykeresztúron rendezte meg központi ünnepségét. A székelyudvarhelyi megemlékezésen részt vett Gyenesei István önkormányzati miniszter is, aki megkoszorúzta a helyi Vasszékely szobrot és az agyagfalvai szoborcsoportot. Csíkszeredában is koszorúzással és ünnepi felvonulással emlékeztek meg a forradalom és a szabadságharc hőseire, az esti órákban fáklyás felvonulást rendeznek. Gyergyószentmiklóson a helyi római katolikus templom elől indult délben a huszárok vezette ünneplő menet Petőfi Sándor szobrához, amelyet a résztvevők megkoszorúztak. A székelyföldi városban egy népművészeti, valamint 1848-as emléktárgyakból álló tárlatot is megnyitottak.
Sepsiszentgyörgyön megkoszorúzták az eprestetői csata emlékművét, Gábor Áron emléktábláját, valamint a helyi Erzsébet parkban található 1848-49-es emlékművet. Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékműnél hangzottak el ünnepi beszédek.
Aradon a Szabadság-szobor megkoszorúzásával kezdődött, majd a helyi színházban kulturális műsorral zárult az 1848-as megemlékezés. Szatmárnémetiben szintén Petőfi Sándor ottani szobránál tartottak megemlékezést, amely a helyi színházban zárul gálaesttel. Nagyváradon megkoszorúzták Rulikowszky Kázmér lengyel és Nicolae Balcescu román szabadságharcos szobrát, akárcsak a Szacsvay Imréről, az 1848-49-es országgyűlés vértanú jegyzőjéről mintázott műalkotást.
