Porga Gyula polgármester köszöntőjében elmondta: a lengyel közélet alakulása nemcsak a lengyelek számára bír jelentőséggel, de ismerve az elhíresült „varsói gyors” fogalmát, a hazai történésekre is kihathatnak. Ezért, és a szoros magyar-lengyel kapcsolat miatt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, mi történik Közép-Európa legnagyobb államában.
Porga Gyula
Mint ismeretes, az október 25-ei választásokon Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság Párt (PIS) elsöprő fölénnyel győzött a Polgári Platform (PO) felett, a parlamentből pedig teljesen kiszorult a baloldal – a PIS-en és a PO-n kívül csak a Kukiz’ 15, a Nowoczesna és a Lengyel Néppárt került be.
Az események ilyen fordulatát sokan egyenesen politikai földrengésnek titulálják, Lagzi Gábor, a Pannon Egyetem adjunktusa szerint viszont a cunami kifejezés sokkal inkább ideillő: évtizedek óta nem volt rá példa, hogy egypárti kormány alakult.
Lagzi Gábor
Mitrovits Miklós történész – aki Varsóból követte végig a választásokat – ugyanakkor úgy gondolja, ennél kicsit árnyaltabb a kép. Mindig is voltak eltűnőben lévő pártok és újonnan felbukkanók is: a lengyel pártstruktúrában nincs olyan állandóság, mint Magyarországon. Volt, hogy a kormányzó párt a következő választások alkalmával már be sem jutott a parlamentbe – nálunk ez teljességgel elképzelhetetlen – hangoztatta véleményét.
Mitrovits Miklós
Valójában a PIS győzelme sem annyira meglepő, mint amennyire elsőnek tűnik. Május óta nőtt a párt népszerűsége, azóta sejteni lehetett az események alakulását. Ahogy a PO veresége is látható volt részben: a vezetői válság, a korrupciós ügyek és az ideológiai válság jelentősen gyengítette a párt erejét, a Palikottal kötött szövetséggel pedig gyakorlatilag önmagukat lehetetlenítették el.
Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete szerint ez bizonyos szempontból rossz, hiszen annak a 12%-nak, akik a baloldalra szavaztak, így nincs semmiféle képviselete a parlamentben. Öröm az ürömben viszont, hogy sok nyugdíjas távozik így, akik friss, fiatal arcoknak adhatják át a helyüket.
Roman Kowalski
Mitrovits Miklós hozzátette, az, hogy most kiesett a baloldal, egyáltalán nem jelenti azt, hogy négy év múlva ne képviseltethetné magát újra a szejmben. A májusban alakult, és a mostani választásokon 3,3%-ot elért Együtt Lehet Más a Politika például jó eséllyel pályázhat a parlamenti pozícióra.
Nem teljesen igaz az a kijelentés sem, hogy túlságosan jobbra tolódott volna a lengyel politika, hiszen kis mértékben konzervatívok és liberálisok megtalálhatók a szejmben. Érdemes egyébként azt is tudni, hogy Lengyelországban más jelentéssel bírnak a jobboldal-baloldal kifejezések, mint nálunk: ők inkább gazdasági értelemben használják őket. Sokkal erősebb a vállalkozói rendszerük is, kevesebb beleszólást várnak el az államtól, kisebb adóterheket, és a hazai jobboldalt inkább szocialistának tartják. Mitrovits Miklós ezért úgy véli, nem húzható egyértelműen egyenlőségjel a két ország politikája közé: vannak hasonlóságok, de különbségek is, és még bármi történhet a jövőben.
