A társadalmi párbeszéd felelősségét az Alaptörvény is rögzíti, ennek értelmében, a „vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
A fenti sorok érdekében az alkotmányos alapelvekre és a hazai és EU szabályozásra épülő Kvassay Jenő Tervet széleskörű társadalmi vitákon és szakmai fórumokon kell megvitatni. Ilyen volt a csütörtöki is, melyen a szervező Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint eddig a legtöbben voltak.
Mi az a Kvassay Jenő Terv?
A KJT elsősorban a klímaváltozás káros hatásait ellensúlyozó aszálykezelést, a gazdaság fejlesztését támogató vízgazdálkodást és a vidékfejlesztést támogató öntözésfejlesztést ötvözi. Az egyes embertől a gazdasági szférán át a központi államig kiterjedő stratégia célja a viszonyrendszerek feltárása és intézkedések megfogalmazása annak érdekében, hogy minél teljesebben lehessen a társadalom és gazdaság szolgálatába állítani a vizet, felmérhetőek legyenek az esetleges fenyegető károk, és a jövő nemzedék számára is megőrizhetőek legyenek a vizek, beleértve annak élővilágát.
A 117 oldalas tervről Kugler Gyula, a Bakonykarszt zrt vezérigazgatója beszélt. Elmondta: reméli, hogy a terv mielőbb megvalósul. Dr. Ligetvári Ferenc, az Aquaprofit Zrt. üzletági igazgatója szerint a 21. század legnagyobb gondja a vízkészletek megőrzése lesz, amiért a közeljövőben háborúk folynak majd. Ezért is fontos a vízről a világban is gondolkodni, hiszen a víz ügye nemzeti ügy, és ezzel együtt a biztonságpolitikánk meghatározó eleme. Kitért arra is, hogy Magyarország alvízi országnak számít, mely emiatt rendkívül sérülékennyé teszi a hazai vízkészletet.
dr. ligetvári ferenc
Magyarország – alvízi ország
Felszín alatti vízkészletünk és vízfolyásaink vízkészleteinek 94 %-a a határon túlról érkezik. 24 folyón érkezik víz Magyarországra, és csupán három folyón távozik. A felszín alatti vizek esetében a beszivárgási területek nagy része az országhatáron kívül esik.
