Európa számít a falvakra, községekre, az oktatásügy rendbetétele kivérzett nemzetünk felemelkedését hozhatja- vélekedtek az előadók egy konferencián, Bakonyszentkirályon, február 27-én, amelynek levezető elnöke Talabér Márta, a megyei közgyűlés alelnöke volt. Az eseményen országgyűlési képviselők, a térség polgármesterei, alpolgármesterei, oktatási intézményvezetői vettek részt.
Soltész Miklós országgyűlési képviselő a kistelepülések felzárkóztatása érdekében kezdeményezett országszerte konferenciákat adott helyszíneken, amit Veszprém megyében már másodszor dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő szervezett meg. Nemrég Nemesvámoson találkoztak az illetékesek.
A mostani konferencia előtti sajtótájékoztatón Talabér Márta alelnök köszöntőjében az ország jövője miatt alapvetőnek nevezte az oktatásügyet, az intézmények szerepét. A helyszínválasztásról elmondta: itt a település vezetése karöltve a környékkel fáradtságot nem ismerve küzdött az intézmények megmaradásáért, és ma már szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Soltész Miklós szerint a vidéki ember jelenti az ország jelenét és jövőjét, nem koloncok az ország nyakán, miként ezt egyesek kijelentik. Az ország jelenlegi katasztrofális helyzetében a vidék, valamint az oktatás szerepe felértékelődött. Utóbbi terén drasztikus a normatíva csökkenése és minden alapot nélkülöz az erőltetett integráció. Ez a mostani találkozó egyik fontos üzenete a döntéshozók felé.
Dr. Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselő a faluromboláshoz hasonlította azt, ami ma vidéken végbemegy. Megszűntek a vasútvonalak, a posták, bezárták a könyvtárakat és az iskolákat. A fiatalok végül elmentek, a falvak zöme elnéptelenedett. A kistelepülések oktatásának tönkretételét racionalizálásnak nevezi a kormány. Minden tekintetben kedvezőbb a gyermeknek egy kisebb létszámú iskola, mint egy zsúfolt nagyvárosi. A kisiskolák költségvetése az oktatás teljes finanszírozásának mindössze egy százaléka. A képviselő a fenntartó, a települések, a szülők összefogását emelte ki. Jelezte: hatalmas tartalékokkal rendelkezik az oktatás költségvetése, százmilliók „mennek ki az ablakon” Például 150 milliót költött a kormány az integráció és az új típusú érettségi népszerűsítésére – vélekedett. Ezért mielőbbi szigorú, szakmai alapon nyugvó ellenőrzésre van szükség.
-Ezeket az iskolákat annak idején az itteni emberek hozták létre, mert itt akartak élni gyerekeikkel együtt, ezért védjük meg közös értékeinket! – érvelt a kisiskolák mellett dr. Horváth Zsolt. Megjegyezte: a kormány pénzügyi eszközökkel beavatkozott, és a létüket veszélyezteti. A találkozó jó eszköz arra, hogy az itteniekkel párbeszédet folytassunk a megoldásokról – hangsúlyozta. E vélemény mellett tette le voksát dr. Dobos Krisztina egyetemi docens. Emlékeztetett az 1996-os Európai Települések kartájára, miszerint a kistelepülések alkotják az öreg kontinens lakosságának felét. Alapvető cél, hogy a vidéki ember is biztos egzisztenciában éljen. Meg kell óvni őket kultúrájukkal együtt – idézett a kartából. Ez sajnos hazánkban nem jellemző, hiszen a falvak, községek központi intézkedések miatt lassan elnéptelenednek. A kormány tavaly 30 milliárd forintot vont ki a közoktatásból – tette hozzá. Pályázni különféle oktatási célra lehet ma is, de az eljárás rendkívül bürokratikus, ezért a legtöbb intézmény képtelen rá.
Az országgyűlési képviselők kiemelték még: a kritikus helyzet rendezéséért egyfelől a pedagógusok társadalmi, anyagi rangját, elismerését is mielőbb helyre kell állítani, másrészt a helyzet rendezése érdekében gyors jogszabályi változásokra van szükség.
A polgármesterek közül Nagy Csaba, Jásd elöljárója, Benedek Gábor, a Bakonynána és Dudar Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény igazgatója, valamint Bodor Károly, a Táltos Alapfokú Művészeti Alapítványi Iskola művészeti vezetője a kistelepülések küzdelemiről, eredményeiről beszélt.
