Az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa ünnepi beszédében a történelmi visszatekintés során beszélt arról, hogy az államalapító Szent Istvánt- és vele együtt az államiságot és a kereszténységet - az akkori őslakosok ugyan gyanakodva fogadták, ám az azóta elmúlt hosszú évek bebizonyították, hogy az akkori intézkedései máig a magyar nemzet létének és életének kereteit adják.
Szent István hagyatéka tette lehetővé a túlélést az olyan nagy válságok idején is, amikor más népek törtek ránk, és akarták elvenni kultúránkat, és hazánkat - mondta. Akik Szent Istvánra támaszkodtak, vele együtt hittek abban, hogy Magyarországnak csak akkor van jövője, ha Európához tud tartozni.
Az elmúlt ezer év egyik állandó vágyódása és álma volt az Európához való tartozás, az hogy ne csak térképen, hanem kultúrában is részese legyünk a keresztény kontinensnek. Ennek alapjait –a szabadságot, rendet és függetlenséget -az államalapítónak köszönhetjük.
Szent Istvánnak köszönhetően ma már egyenrangú tagként mondhatjuk el véleményünket és befolyásolhatjuk a kontinens jövőjét- mondta az uniós biztos.
„Ha végignézzük az elmúlt ezer év európai térképét, akkor felbukkanó és eltűnő nemzeteket, népcsoportokat láthatunk, köztük olyanokat is, amelyek megpróbáltak betörni Európába, de nem leltek otthonra (…) a magyarság Szent Istvánnak köszönhetően államot tudott alapítani és ezer éven keresztül meg tudta őrizni azt” – fogalmazott.
"Ma Európa közösségének tagjaként nem csak a jó időkben vehetünk részt az együttműködésben, hanem kötelességünk a rossz és nehéz időkben is ott lenni."
„Nem tisztességes a jó időkben részt venni, a hasznot lefölözni, nehéz időkben pedig kritizálni.
Ma arra van szükség, hogy tudásunk legjavát adva bebizonyítsuk, hogy Európa egyik legkiválóbb nemzete vagyunk, és a jelenben is mi vagyunk az egyik legtehetségesebb nemzet, amely sokat tehet Európa jövőjéért”- emelte ki Navracsics Tibor.
