Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Három csapás - két ellenvélemény / Szóljon hozzá Ön is!

2009. február 24. 16:32
Katanics Sándor szocialista országgyűlési képviselőt és Molnár Margitot, a szabad demokraták veszprémi megyei választmányának elnökét kérdeztük a három csapásról. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom
- Hozzáértők egymástól függetlenül állítják azt, hogy ami az Egyesült Államokban a jogrendszer részeként jól működik, az Magyarországon nem biztos, hogy ugyanolyan jól működne. Sőt! Az alkotmányunk szerint a büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett bűncselekménnyel. "A három csapás törvény" nincs összhangban ezzel a rendelkezéssel.  Bevezetése esetén előfordulhatna például az is, hogy ha egy tüntetőt kétszer elítélnek azért, mert üveget, követ dobott a rendőrök felé, harmadjára már életfogytiglani büntetést is kaphatna ugyanezért a tettéért. A törvény bevezetése esetén vélhetően növelni kellene a büntetés-végrehajtási intézetek számát, az államháztartásra hirtelen jelentős többletköltségeket róna az elítéltek fogva-tartási körülményeinek átalakítása, azok jogszabályokon alapuló, megfelelő szintű biztosítása. Az elmúlt években, hazánkban több új bűncselekményt is kodifikáltak, számos bűncselekmény büntetési tételét szigorították. Így például a garázdaságot, a hivatalos eljárásban való bántalmazást, a lőfegyverrel visszaélést és a közveszéllyel fenyegetést. Sajnálatos hogy ezeknek a javaslatoknak többségét akkor a Fidesz nem támogatta. Elgondolkodtató, hogy azok, akik eddig elzárkóztak mindenféle szigorításoktól, most, a közhangulat változásával, hirtelen érzik nagyon fontosnak a probléma kezelését. Óhatatlanul jut ilyenkor az ember eszébe, hogy már ez is csak a kampány része - fogalmazta meg Katanics Sándor szocialista képviselő álláspontját, és figyelmünkbe ajánlotta Kolláth György alkotmányjogász napokban elhangzó nyilatkozatát.

- A Három Csapás Törvény az USA-ból ered. Az a probléma ezzel, hogy a kontinentális és a magyar jogrendszerben ez nem alkalmazható. Az Egyesült Államokban más szemléletű a jogrendszer, az esküdtszék indoklás nélkül mondja ki, hogy valaki bűnös vagy nem. Az ítéletnél a tett van középpontban, nálunk az egyén. A bírónak van lehetősége mérlegelni, figyelembe venni a körülményeket. Az ítélethozatalnál rengeteg körülményt kell figyelembe venni, ez a bíró feladata. Ez a törvény alkotmányossági aggályokat vet fel és sérti a bírói függetlenséget. Az köztudott, hogy Európa területén nem használják ezt a törvényt. Az Egyesült Államokban sem volt összefüggés a törvény bevezetése és a bűnözés csökkenése között, hiszen azokban a tagállamokban is kevesebb lett a bűncselekmények száma, ahol ezt nem alkalmazzák. A magyar törvények szigorúak. Azt kell elérni, hogy ezeket betartsák. Mi is egyet értünk a rendőrség megerősítésével. Több rendőr kell, hogy nőjön a felderítések száma, senki ne érezze azt, hogy megúszhat egy bűncselekményt.– foglalta össze lapunknak Molnár Margit, az SZDSZ Veszprém Megyei Választmányának elnöke.

vehir.hu
további cikkek
Már a dobogón a Lovassy: a veszprémi gimnázium az ország harmadik legjobbja a HVG rangsorában közélet Már a dobogón a Lovassy: a veszprémi gimnázium az ország harmadik legjobbja a HVG rangsorában A HVG legfrissebb középiskolai rangsorában a veszprémi Lovassy László Gimnázium a kiemelkedő harmadik helyet szerezte meg az országos mezőnyben. Ezzel a teljesítménnyel az intézmény egyúttal megőrizte vezető pozícióját a fővároson kívüli iskolák között. ma 10:24 „Titokkal a lelkemben éltem” – Brusznyai Árpád unokáival a legmeghatóbb ünnep Veszprémben volt közélet „Titokkal a lelkemben éltem” – Brusznyai Árpád unokáival a legmeghatóbb ünnep Veszprémben volt Talán az egész ország legmeghatóbb ünnepi pillanatait élhették át azok, akik a 70. évfordulón kilátogattak a veszprémi Brusznyai-emlékműhöz. A mártírhalált halt tanár két unokája beszélt arról a nehéz, de szép örökségről, amelyet a rendszerváltásig titokban kellett tartaniuk, ma pedig büszkén visznek tovább. tegnap 21:12 Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os közélet Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kormányfő beszédében 1956 örökségének továbbvitelét ígérte, valamint a magyarok a szabad, demokratikus Európához való tartozását és összefogásának el nem vehető képességét is hangsúlyozta. tegnap 19:38

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.