A Korán egy értelmezésében a dicsőség azoké, akik a hitetlenek ellen fegyverrel harcolnak a muzulmán hitért –összefoglalva így ér össze dicsőség és erőszak a muszlim fundamentalisták szerint.
Honnan eredeztethető ez az erőszakosság? Kiket tekintenek a muszlimok ellenségnek? Az Iszlám Állam miért cselekszik úgy, ahogy? Többek között ezeket a témákat boncolgatta Varga Norbert a VEAB székház Vár utcai nagytermében.
Több féle értelmezés
Varga Norbert elmondta, az egyik fő probléma, hogy a muszlimok szentiratát, a Koránt a muszlim világ nem egységesen értelmezi. A világon ebben a pillanatban is hét féle olvasata létezik, mivel a végső verziót több évszázaddal Mohamed VII. századi halála után fogadták el, a hét értelmezésen belül pedig tizennégy iskola is található, akik mind mást ragadnak ki, és értelmezik azt.
A muszlim világ sajátossága még, hogy a keresztényekhez képest jóval megengedettebb számukra a szent irat színesebb értelmezése, így fordulhat elő az, hogy a Koránt olvasva teljesen önellentmondó dolgokba is ütközhetünk. Az iszlám jogtudósok szerint teljesen elfogadott az, hogy egymást felülírnak bizonyos részek, ám elfogadni azt kell, amelyik később keletkezett és íródott.
Az erőszak megjelenése
A Korán kialakulásának részletezése közben Varga Norbert beszélt arról is, Mohamed a Korán megírásakor úgy gondolta, hogy a zsidóságot, a kereszténységet, és a muszlimokat egyetlen egységes vallásba tömöríti. Ez nem sikerült, így ehhez kapcsolódva születtek meg a Koránban azok az erőszakos útmutatások, melyekre a mai iszlamisták hivatkoznak akkor, amikor a keresztényekben, a zsidókban, és a pogányokban látják a fenyegetést. Mohamed minél több háborút és rablóportyát indított a zsidóság ellen a muszlimok eltartása érdekében, annál erőszakosabb részekkel egészítette ki a Koránt. Ezt később több mai terrorszervezet is beépíttette ideológiájába: minden körülmény között harcolni kell az ellen, aki a Korán működését akadályozza- áll egy versben.
Dzsihád
A dzsihád szó jelentése erőfeszítés az egyistenhit terjesztésére, mely történhet az egyén belső küzdelme által, szóbeli meggyőzéssel, gazdasági támogatással és fegyverekkel (a modern iszlám szerint a fegyveres dzsihád kizárólag önvédelemből történhet meg). A dzsihád értelmezése alaposan átalakult a történelem során, hiszen a mai fundamentalisták keresve megtalálják maguknak a terrorizmusra feljogosító sorokat a Korán 16. és 18. szúrájában, ami szerint rettegést kell okozni a hitetlenek (nem muszlimok) között mindaddig, amíg a muszlim világot támadás éri. Szerintük a nyugati országok ezt teszik. Ezt több mai radikális terrorszervezet, köztük az Iszlám Állam és a Boko Haram is úgy értelmezi, hogy ha ma pogánnyal találkozik, az vagy megtér, vagy megölik, ha pedig zsidóval vagy kereszténnyel, akkor adó megfizetése ellenében nem bántják. Ám az Iszlám Állam legfőbb ellenségei ma mégsem a keresztények és a zsidók, hanem azok a főleg Szíriában élő siíták, akiket a szunnita szekták nem fogadnak el.
Szerintük a terrorizmus megengedett eszköz az iszlám megvédésére, amihez a mindenkori legmodernebb haditechnika használata is megengedett.
Az előadáson felmerült, hogy mégis miből finanszírozza mindezt például az utóbbi időkben a hírekbe bekerülő ősi városokat is romboló Iszlám Állam? A műkincsekből- hangzott a válasz. Azon kívül, hogy lerombolják az ősi városokat, a terrorszervezet az ott talált műkincseket is jó áron értékesíti, emellett a digitális fizetőeszközzel, a Bitcoinnal is remekül kereskedik.
Tüntetés az iszlám jogrendszerért(shária) Hollandiában-fotó:libertyalliance.com
Kire vonatkozik a dicsőség?
A Korán egy szélsőséges értelmezése szerint a hitért folytatott harc- például a nem muszlimok és az európai kultúra ellen- az örök élet harca, hiszen minden háború és csata előtt olvasható benne egy olyan vers, mely arról szól: azok az igazi mártírok, akik a hitükért meghalnak a csatamezőn, mert ők tettükért a paradicsomban a legelőbb helyre kerülnek.
