Milyen indíttatás alapján jött létre a vállalkozás?
A tapolcai Napraforgó Hagyományőrző Népfőiskola fafaragó csoportjának keretében készítettük az első játszótereket a ’90-es évek elején. A cégalapítás egyrészt szükségszerű velejárója volt a tevékenység folytatásának, másrészt része az 1998-ban a kapolcsi Ilona-malomban indított közösségi projektünknek, amelynek keretében többen fiatalok kézműves, mezőgazdasági és szellemi tevékenységre alapozva, közösen fogtunk neki a megélhetésünk kialakításának.
Milyen küldetés alapján dolgoznak?
A mai játszóterek sokszor nem alkalmasak eredeti funkciójuk betöltésére, nem kínálnak eléggé izgalmas játéklehetőséget a gyerekeknek és fiataloknak, nem rejtenek felfedezni valót magukról és a világról, és nem bátorítják a találkozásokat. A játszóterek fejlesztése során gyakran nem kapnak elég figyelmet olyan dolgok, mint a játékélmény, a játékérték és a közösségi részvétel ezen helyek kialakításában.
Ezért küldetésünknek tekintjük olyan újszerű közösségi terek létrehozását, amelyek jobb lehetőségeket kínálnak gyerekek és fiatalok számára a szabadtéri játékhoz és a helyi – szülői - közösségek összejöveteleihez;
természetes és játékra ösztönző terek létrehozását, amelyek szabad és kreatív játékot tesznek lehetővé; új szemlélet elterjesztését a játszóterekkel kapcsolatosan és a helyi közösségek segítését az ilyen helyek fejlesztésében való részvételben.
Milyen hasonló játszóterekkel találkoztak korábban?
A kezdetnél még csak a hazai népi fafaragók által készített játszótereket ismertük, de személyes németországi és svájci munkatapasztalatok révén több innovatív kezdeményezést ismertük meg. Mai napig példaértékűnek tekintjük néhány ottani műhely kreatív, önálló építészeti értékkel bíró és a szabad játék élményét központba állító munkáit.
Hogyan állnak neki egy-egy megbízásnak? Milyen munkafolyamatokon keresztül jutnak el a végeredményig?
Társaságunk tagjai tájépítész, képzőművész, néprajzos, pedagógus, erdész, asztalos és ács tudásukat adják össze egy-egy megkeresés után a helyhez és a kiválasztott tematikához megfelelő játszótér megtervezése során. Ilyenkor szempont az elképzeléseknek az adott hely kulturális és természeti adottságaihoz illesztése, a minél nagyobb és sokrétűbb játékélmény és a közösségi együttlét biztosítása, az alkotás esztétikuma, illetve természetesen a megvalósíthatóság és annak költségvonzata. A koncepció megrendelő részéről történő elfogadása után tervező kollégáink papírra – gépre – viszik az elképzeléseket és költségvetés készül a tervekhez. A játszóterek létrejöttének van egy gyártási műhelymunka fázisa és egy helyszíni építése. A természetes formájú görbe oszlopok és a sokszor nem pontosan tervezhető egyedi adottságoknál, mint például egy lombkunyhó esetén, az építés folyamatosan módosul, alakul. Mindezt úgy kell véghezvinni, hogy a végén az elkészült játék vagy játszótér megfeleljen a vonatkozó szabványoknak. Ennek bizonyítására a megvalósult játszótereket akkreditált szervezetekkel kell bevizsgáltatunk.
Kölyökdzsungel
Az éves során számtalan játszóteret építettek, ezek közül melyekre a legbüszkébbek?
Máig egyik legkedvesebb munkánk a veszprémi állatkertben 2010-ben létesült Kölyökdzsungel Játszóház, de említhetném a győri és a budapesti állatkert játszótereit is, vagy a tavaly épült hollókői és lillafüredi munkáinkat is.
Mennyien dolgoznak a csapatban?
Jelenleg 15-en vagyunk, 3 tervezővel és 10 kivitelezővel, továbbá tanulókat is foglalkoztatunk.
Európa más részein mennyire elterjedtek az ehhez hasonló játszóterek?
A világban többfelé folynak nagyon újszerű, kutatásokon alapuló, a játék lényegét és a közösségek igényeit központba állító játszótér tervezési folyamatok. Vizsgálatok mutatták ki, hogy a sokszor rengeteg pénzből létrehozott játszóterek nem vonzók a fiatalok számára. A szabadban való időtöltés és játék motiválására Angliában nemzeti játék stratégia készült, amelynek megvalósításához jelentős forrásokat biztosítanak – nem csak az építésre, de a használó közösségek bevonására a tervezéstől a megvalósításig. Külön mozgalma van a játéknak minél nagyobb teret biztosító városoknak Németországban is. De itthonról is említhetünk jó példát: a XV. kerület Miénk itt a tér program keretében szülőkkel együtt építettünk játszóteret.
