Erre a kérdésre nem próbálunk meg válaszolni, viszont összefoglaljuk, mi történt az elmúlt napokban, hetekben, hogy áll most a budapesti olimpia ügye?
A NOB december elején reformcsomagot fogadott el, amelynek révén a jövőben olcsóbban lehet nyári és téli olimpiát rendezni. A 2024-es olimpiára eddig hivatalosan Németország (Berlin vagy Hamburg), az egyesült államokbeli Boston, valamint Róma jelentette be pályázati szándékát, de Párizs és Isztambul, valamint Doha és a Dél-afrikai Köztársaság is érdeklődik iránta.
A rendezési szándékot szeptember 15-éig kell jelezni a NOB-nál, amely 2017-ben Limában jelöli ki a 2024-es házigazdát.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése február 6-án, pénteken úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.
A határozat leszögezi, hogy a magyar olimpia terve csak egyetértéssel, és erős társadalmi, szakmai és érdekvédelmi támogatással lehet sikeres, ezért a MOB és a testület kezdeményezi, hogy haladéktalanul készüljön el a magyar olimpiai és paralimpia megvalósíthatósági tanulmányának frissítése és átdolgozása, az Agenda 2020 által biztosított könnyítések maximális kihasználásával. A tanulmány tartalmazzon költséghaszon elemzést, mutassa be, hogyan rendezhető Magyarországon olimpia vállalható költségekkel, és hogyan hozhat az egész ország számára hasznot és gazdasági bevételt.
Tarlós István szerint a megrendezéshez kell egy központi stadion, amiben lennie kell atlétikai pályának, futókörnek. A Puskás Ferenc Stadion ehhez szükséges átalakítása lehet, hogy többe kerül, mint egy új stadion építése - mondta a főpolgármester megjegyezve azt is, hogy a stadion befogadóképességével "is van probléma".
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint felelősen kell eljárni Budapest és Magyarország olimpiai pályázatával kapcsolatban, ez pedig akkor lehetséges, ha a megvalósíthatósági tanulmány megmutatja a realitásokat, és társadalmi párbeszédre is sor kerül. A tornászként olimpiai bajnok sportvezető azt mondta, elvben előfordulhat, hogy Magyarország mégsem pályázik a 2024-es játékok megrendezésére, de szerinte
"egyetlen küzdelembe sem szabad a vereség esélyét latolgatva belevágni."
A MOB elnöke kitért a 2002-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmányra, amely néhány kritikus feltétel teljesülése esetén reálisnak tartotta a budapesti olimpia gondolatát. "Az azóta eltelt 13 évben számos feltétel teljesült, elég, ha a megvalósult beruházásokra gondolunk" - mondta Borkai, s hozzátette, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elfogadott Agenda 2020 reformcsomag jelentősen könnyített a feltételeken. "A NOB úgy döntött, olcsóbb, megtérülő játékokat akar 2020 után. A gazdaságos olimpia forradalmi változás, Magyarországnak pedig történelmi esély. Az időzítés mindig fontos, most nem alaptalanul gondolhatjuk, eljött a mi időnk."
A magyarországi olimpia társadalmi támogatottságával kapcsolatban a MOB elnöke úgy vélekedett: "Ez fontos kérdés, és az előttünk álló hónapok feladata, hogy választ kapjunk rá."
Az Ipsos már készített egy előzetes tanulmányt. Eszerint
a magyar lakosság hatvan százaléka támogatná, ha Budapest megpályázná a nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogát.
A megkérdezettek 54 százaléka képesnek is tartja a fővárost arra, hogy 20 éven belül megrendezze a világ legnagyobb sporteseményét. A megkérdezettek 60 százaléka például évi párezer forinttal, illetve adója 1 százalékával is támogatná az ötkarikás rendezést, míg azok aránya, akik a pénzbeli hozzájárulást kizárták, de az 1 százalékot felajánlanák, 7 százalék volt.
Az olimpiai rendezés legnagyobb lehetséges előnyeire, pozitív hozadékára is rákérdezett a kutatás. Ebből a szempontból a négy legfontosabb lehetőség a megkérdezettek szerint az infrastruktúra fejlesztése (100 fokú skálán 71 pont), a történelmi siker ténye Magyarország számára (71 pont), a regionális vezető szerep átvétele a játékoknak köszönhetően (65 pont) és a nemzeti összetartozás erősítése (65 pont) voltak. A lehetséges akadályok közül a kutatásban részt vevők 73 százaléka jelölte meg az ország gazdasági helyzetét.