A visszaemlékezések között kutatva megállapítható, hogy mozgalmas időjárási események zajlottak megyeszékhelyünkön 1890 és 1895 között. Kovács Győző nyugállományú őrnagy és katonameteorológus szorgalmas gyűjtőmunkája eredményeként számos érdekes feljegyzésre lelt ebből az időszakból. A kiadvány a száraz tények felsorolása mellett olvasmányos formában ad betekintést a korabeli Veszprém életébe az időjárás szemszögéből figyelve korabeli feljegyzések, újságcikkek alapján.
A Veszprém szemle könyvek sorozat idei nyolcadik kiadását a napokban mutatták be a megyei könyvtár Kisfaludy-termében, aminek köszöntőjeként a sorozatszerkesztő Csiszár Miklós emlékeztetett, az elmúlt esztendőben összesen 1400 oldalon ismerkedhettünk meg a város történetének egyes szeleteivel.
dr. Gelencsér András
A Veszprém időjárása és éghajlata harmadik kötete fontos kiadvány az éghajlatváltozás megállapításához - jelentette ki dr. Gelencsér András, egyetemi tanár, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője a jelenlévők figyelmébe ajánlva a könyvet, aminek elkészítése nagyfokú elhivatottságot mutat, hiszen különböző minőségű adatokat kellett feldolgozni. “Olyan időszakról beszélünk, amikor a megfigyelések még esetlegesek voltak, nem feleltek meg a mai elvárásoknak” - jegyezte meg, éppen ezért a szerzőnek kritikusan kellett a fellelt adatokhoz hozzányúlnia. Gelencsér rámutatott: a tudomány hajlamos a jövőbe tolni az éghajlatváltozás problémáját, emiatt az emberek úgy érzik, nem kell ezzel foglalkozni, pedig a változás jelei már most is láthatóak.
Kovács Győző elárulta, hogy az elmúlt 30 év alatt több ezer oldal információt gyűjtött össze Veszprém 150 éves időjárásával kapcsolatban, ebből öt évbe enged most betekintést ez a könyv. Kevés időnek tűnik, de az olvasó képet kaphat arról, mennyi szélsőség jellemezte ezt az időszakot. A tudományos adatok mellett kellemes olvasmányt is garantál a szerző.
Csak egy példa a szélsőséges időjárásra a feldolgozott időszakból: 1890-91 tele rendkívül hideg és havas volt. A kemény tél következtében december elején befagyott a Balaton, a hónap második felében pedig már olyan vastag volt a jég, hogy a kocsik és szánok nagy számban közlekedtek a két part között. -20°C alá is csökkent a hőmérséklet, a január középhőmérséklete pedig -7°C volt. A kemény és hosszú telet esős szeles követte, majd “június végén a szeszélyes természet egy nap alatt olyan forró kánikulát készített, hogy a »gúnyátlan afrikai néger is megsokallanák a tréfát« - írta a Veszprém 1891. július 4-én.”
