“Mindenki számára természetes, hogy gyalogosan közlekedve a csúszós járdán lassabban, óvatosan haladunk. Ezt a gondolatot kell átvezetni a közutakra is, a szokottnál körültekintőbb közlekedést igényel az ősz és a tél. Mindennél fontosabb az adott útviszonyoknak megfelelően megválasztott haladási sebesség” – hívta fel a figyelmet Gulyás Péter, az ATI Kft. ügyvezető-igazgatója.
“A ködlámpa fényereje nagyobb a tompított fényszórókénál, ezért jobban vakít. Téves az a felfogás is, hogy helyzetjelző mellett ködfényszórót használhatunk a tompított fényszóró kiváltására” – húzta alá. Ősszel és télen az autósok általában gyakrabban használnak ködfényszórót (elől) és ködlámpát (hátul). A gyakoribb használat egyrészt az időjárási és látási viszonyok kedvezőtlenebbé válásával függ össze, de sajnos olyan gépjárművezetőkkel is találkozhatunk, akik ezeket szabálytalanul, indokolatlanul (esetenként megfelelő ismeretek hiányában) kapcsolják be.
Az autósok többsége szabálytalanul használja a ködfényszórót és a ködlámpát
A ködfényszóró és a ködlámpa használatát a KRESZ szabályozza. Ezzel kapcsolatban a hatályos rendelet szerint tompított, vagy távolsági fényszóró helyett, vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” (Az idézett szövegrész 1997. szeptember 15-től van hatályban. A korábbi évtizedekben a „látási viszonyok ezt indokolják” helyett a megfogalmazás úgy szólt, hogy ködfényszóró és ködlámpa használatának akkor van helye, ha „a látási viszonyok csak egészen lassú haladást tennének lehetővé”.) Hogy mikor indokolt a ködlámpa és ködfényszóró használata, azt a KRESZ nem konkretizálja, azonban egy másik jogszabály részletezi: a ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás, vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható!
Ezért nem mindegy, hogy milyen világítást használunk
Gulyás Péter szerint az utat 5-10 méter távolságban világítja meg a ködfényszóró. Régen lakott területen kívül körülbelül 40, lakott területen 20 km/h-s haladásban határozták meg a határt, ha ennél lassabban lehet csak haladni a sűrű köd miatt, akkor van értelme a lámpa használatának. A ködlámpára is ez vonatkozik, ha az előttem haladó helyzetjelző lámpáját csak kis távolságból látom, akkor indokolt a használata. Minden más esetben csak vakítanak ezek a fények.
A világításnál maradva beszélgetésünk során szóba került az úgynevezett nappali menetfény. “Helyettesítheti a nappali, lakott területen kívüli tompított fényszóró használatát. Sötétben, illetve rossz látási viszonyok esetén azonban nem szabad használni. Hivatalosan a tompított felkapcsolásával a menetjelző fénynek el kell aludni, de mivel az autók többségénél ezt utólag szerelték be, nem minden esetben történik így” – számolt be tapasztalatáról Gulyás Péter.
A megváltozott útviszonyokhoz igazodva a járművet is át kell vizsgálni. Különösen ügyelni kell a futóműre, az akkumulátor állapotára, megfelelő gumiabroncsokra, és a fagyálló folyadékkal feltöltött ablakmosóra.
Emellett a vezetőknek is fel kell készülniük, más vezetési technikát igényelnek ezek az évszakok. Csúszós, havas, jeges utakon nem könnyű közlekedni, alapkövetelmény a finom jármű- és kormánymozgás, a gáz- és fékpedálok óvatosabb kezelése, ezeket érdemes gyakorolni, hogy rögzüljön, hol van a jármű tapadási határa, melyik az a kanyarodási sebesség, amikor még biztonságosan haladhatunk. A megcsúszott jármű kezelését sokkal nehezebb elsajátítani, ezért érdemes elkerülni ennek bekövetkezését.
Mindezeket alátámasztva az alábbi szimulátor segít megmutatni, hogy mennyire csökken a reakcióidő, ha alkoholos befolyásoltság alatt, telefonálva vagy éppen nedves körülmények között kell hirtelen döntést hoznunk.
