A lényeg röviden
- Az EU tagállamok 2030-ig 40 százalékkal csökkentik CO2-kibocsátásukat 1990-hez képest, és 27%-ra javítják a megújuló energia arányát
- Nemzeti hatáskörben marad a döntés: hogyan érjük ezt el.
- Orbán szerint a megállapodás nem terheli jelentősen a költségvetést
- Jávor Benedek (PM) szerint a vállalás nem jelent előrelépést, különösebb erőfeszítések nélkül elérhető.
Megállapodásra jutottak péntek hajnalba nyúló megbeszéléseiken az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról - jelentette be a csúcstalálkozó első napjának végeztével Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.
Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az Európai Unió új klíma- és energiastratégiája ne rójon nehéz terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerül teljesíteni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő azt is kijelentette: kiemelt szempont volt az is, hogy semmilyen olyan döntés ne szülessen, amely lehetetlenné tenné az energiaárak csökkentését, a rezsicsökkentést, amit szintén sikerült elérni.
A magyar célok között szerepelt, hogy továbbra is minden ország maga dönthessen arról, miként éri el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését az 1990-es szinthez képest, valamint az, hogy milyen forrásokból fedezi energiaszükségletét. Ez nemzeti hatáskörben marad, és az atomenergia továbbra is fejleszthető - mondta a miniszterelnök.
A kiábrándítóan alacsony célok megfogalmazásával az Európai Unió lényegében feladta a klímaváltozás megfékezése érdekében elhatározott törekvéseit. A péntek hajnalban elfogadott megállapodásnak nincs olyan kényszerítő ereje, hogy érdemben tudna segíteni a klímaprobléma megoldásában - mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az európai parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja.
A megállapodásról Jávor Benedek az MTI-nek azt mondta: nagyjából az az egyetlen pozitívuma, hogy megszületett, mert amit tartalmaz, az "minden szempontból kiábrándító". Szerinte a 40 százalékos kibocsátáscsökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy az érintett kelet-közép-európai országok ezt már az 1990-es években teljesítették, amikor összeomlott a szocialista nehézipar, így ennek a feltételnek a teljesítése "nem igényel különösebb erőfeszítést részükről".
