A kirándulás a HATÁRTALANUL program keretében válhatott valóra. Az utazás időpontja tudatos választás volt, hiszen a nemzeti összetartozás napja június 4-e. Az utazás egyik célja az volt, hogy a gyermekek megértsék ennek az emléknapnak a jelentőségét. Az előkészítő tevékenységek során a diákok megismerhették Trianon jelentőségét, a történelmi esemény napjainkra is kiható következményeit. Megtanulhatták, hogy a Szerbiában élő emberek miért nem szerbek, hanem délvidéki magyarok.
Az utazás során pedig személyesen is megtapasztalhatták, hogy milyen érzés hazánk határain kívül magyarnak lenni. Erősödött magyarságtudatuk és felismerték, hogy mennyire fontos a magyar népi kultúra hagyományainak ápolása, élővé tétele és továbbadása a jövő nemzedéke számára. Az utazáson 29 fő diák és 4 fő kísérő vett részt. A gyerekek meglátogattak egy helyi magyar iskolát is, illetve táncházat is tartottak, ahol a néptánc szolgált közös nyelvként a délvidéki és a veszprémi gyerekek számára.
A gyerekek meglátogatták a híres kelebiai ménest, városnéző sétát tettek Szabadkán. Bajmok mellett rövid főhajtással tisztelegtek az 1848-49-es szabadságharc egyik legérdekesebb ütközetének, a kaponyai csatának emlékművénél. Bácskossuthfalván a hányatott sorsú Kossuth-szobrot és a millecentenáriumi emlékművet tekintették meg. Kishegyesen a Pékmúzeum és a Kékház volt a fő látnivaló a diákok számára.
Második nap a különleges természeti és kulturális értékekkel bíró Tarcal-hegység Nemzeti Parkban kirándultak, ahol a középkor óta nem kevesebb, mint 35 különböző felekezetű kolostor épült. Felkerestek egy ma is működő ortodox monostort. Városnézés volt a program Újvidéken: a városházát, a neogótikus katolikus templomot, a görögkeleti székesegyházat és a püspöki palotát tekintették meg. Következő állomásuk a „bevehetetlen” péterváradi erőd volt, melyet egykoron a „Duna Gibraltárjának” hívtak.
Megálltak a karlócai Békehozó Miasszonyunk kápolnánál is egy közös imádságra. Este közös kürtöskalácssütést rendeztek a szálláshelyen egy helyi asszony segédletével. A harmadik napon elutaztak Bácska egyik leggazdagabb mezővárosába, Bácstopolyára - a sokszínű néprajzi anyaggal rendelkező tájházat, valamint a kovács- és bognármesterséget bemutató műhelyt keresték fel. Megtekintették Szerbia legmagasabb katolikus templomát, melynek szentképeit Barabás Miklós festette. Városnézést tartottak Zentán, a legmagyarabb városban: a Tisza-part, a zentai csata emlékművének megtekintése. Hazafelé megálltak a gyógyhatású vízéről híres Palicsi tónál.
A háromnapos utazás nagy élményt jelentett a diákok számára, akik az utazás során megtapasztalhatták, hogy milyen is magyarnak lenni az országhatáron túl.
Pálfyné Takács Bernadett
