Az Egyesült Államokba való beutazás tiltása az Egyesült Államok és az adott személy közötti ügy - erről André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője beszélt az ATV Szabad szemmel című vasárnap esti műsorában. Elmondta: ezeket az ügyeket általában nem hozzák nyilvánosságra, mivel naponta több embertől is megvonják a beutazás lehetőségét.
A konkrét esetben azonban október 6-án tájékoztatták a magyar külügyi tárcát arról, hogy bizonyos kormányzati tisztviselők nem utazhatnak az Egyesült Államokba, mert a korrupcióval kapcsolatos elnöki rendelkezés hatálya alá esnének. A diplomata kitért arra, hogy a tájékoztatás a külügyi tárcának szólt, nem kérték, hogy a kormányzat bármit tegyen ebben az ügyben, azt viszont jelezték, hogy az érintettekkel felveszik a kapcsolatot. Konkrét neveket a külügyi tárcával nem közöltek.
André Goodfriend szerint a beutazási engedélyről nem kell konzultálni, az minden állam szuverén döntése. A beutazási tilalom indokaként felhozott korrupciógyanúval kapcsolatban arra a kérdésre, hogy csak a sajtóból tájékozódnak-e, vagy más forrásokból is, azt mondta: döntésüket nem arra alapozzák, hogy a sajtóban mi szerepel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy számos információ nyilvánosan rendelkezésre áll.
A magyar kormány az Egyesült Államok stratégiai partnereként, barátjaként azt várja, hogy a kritikák megfogalmazása mellett, de konstruktív légkörben beszéljék meg az Egyesült Államok által magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalom ügyét - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. A kormány kiemelten kezeli a magyar-amerikai kapcsolatokat, s noha voltak különböző minőségű és mélységű viták, azokat mindig sikerült a baráti viszony megőrzésével rendezni. Lázár kiemelte, hogy a kormány értetlenül áll az Egyesült Államok lépése előtt. Nem vitatják annak jogszerűségét, de segítséget kérnek ahhoz, hogy megismerjék az ügy hátterét.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője sem az érintettek nevét, rangját, hivatali beosztását nem közölte a külügyi tárcával.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy ismertessék bizonyítékaikat a korrupciógyanúra hivatkozva meghozott beutazási tilalommal kapcsolatban, ellenkező esetben szerinte nyilvánvalóan provokációra kell gondolni az ügyben.
Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök felvetette, hogy a magyar kormány milyen módon tudná vizsgálni a köztisztviselői, állami tisztviselők körének érintettségét. Az LMP-s Szél Bernadett, valamint a DK-s Vadai Ágnes - aki nem tagja a bizottságnak - arról beszélt, nyilatkozatot kellene az állami apparátusban dolgozókat, hogy érintettek-e.
Szél Bernadett felvetette továbbá, hogy a NAV nem először került korrupciós botrányba. Úgy véli, az, hogy a NAV vezetője nem nyilatkozik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért Vida Ildikónak mielőbb reagálni kellene az őt ért vádakra. Vadai Ágnes úgy fogalmazott: az ügyben a kormány "nem áll a helyzet magaslatán". Felvetette továbbá, hogyan lehetséges, hogy egy október 6-án kezdődött ügy "hogyan landolhatott" a Századvégnél. Hozzátette: az amerikai jog szerint egy ehhez hasonló ügyben nem csak a nevek, hanem maga az eljárás is titkos. Ezért úgy véli, a magyar állami körökből szivárgott ki az információ.
A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta: a beszámolótól nem lettek "túl okosak". Felvetette, hogy milyen összefüggés lehet a lehallgatási botrány és a mostani ügy között. A szolgálatok és minisztériumok képviselői azt mondták: a két ügy között nem tudnak összefüggést. Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa - aki nem tagja a bizottságnak - az ülést követően azt nyilatkozta: kezdeményezni fogja, hogy a legfőbb ügyész saját hatáskörében kérje ki azokat a nemzetközi, az amerikai állam birtokában lévő dokumentumokat, amelyek fényt deríthetnek az ügyre.
