A börtön elődje 1754 és 1763 között épült az akkori megyeháza pinceszintjén, ahol földbe vájt cellákban éltek a rabok. Az 1810-es veszprémi földrengést követően új helyet kerestek a börtönnek, a rabokat végül 1853-ban költöztették a mai törvényszék épületében lévő várbörtönbe – mondta el az MTI-nek Németh-Egry Emőke, a Veszprémi Járásbíróság fogalmazója, a program szervezője. A büntetés-végrehajtási intézet 2003-ig működött, amikor egy ombudsmani jelentés nyomán az ott raboskodó, előzetes letartóztatásban lévő több mint 150 embert átvitték a városban épült új intézetbe.
A várbörtönt már többször megnyitották a nagyközönség előtt. A látogatók reakciója legtöbbször a döbbenet, hiszen az alig kilenc négyzetméteres cellákban esetenként 5-6 rab lakott mostoha körülmények között - fogalmazott Németh-Egry Emőke, hozzátéve, hogy az intézet egykor 55 fő számára épült, de volt idő, amikor 250 fogvatartottat őriztek a börtönben, ahol vezetékes víz csak 1984–től, meleg víz pedig egyáltalán nem volt.
A mínusz harmadik szinten berendezett cella mutatja a hajdani körülményeket a látogatók számára, a megmaradt falfirkák az egykori lakók lelkivilágát tükrözik. Két emeletes ágy, egy asztal és egy illemhely, mindössze ebből áll a berendezés – mondta a programszervező. Az őrök egykori irodáját, az ablak nélküli zuhanyzót és a rabok "levegőzőjét" is megnézhetik az érdeklődők – tette hozzá.
A nyílt napokon általában nagy az érdeklődés a várbörtön iránt, naponta több mint 100 látogató nézi meg a kuriózumnak számító létesítményt, így van ez a kulturális örökség napjain is - mondta Németh-Egry Emőke.
