A válaszokból kitűnik – mondotta Debreczenyi János –, hogy a megkérdezettek jelentős részénél igen súlyos helyzetet okozna az, ha a gázcsapot elzárnák. Nem arról van szó, hogy a dolgozókat fagyszabadságra kell küldeni, hanem arról, hogy tönkremennek az anyagkészletek. Nemcsak többmilliós károk keletkeznének, hanem adott esetben a gyár is tönkremehetne. Ilyen például a Bakony Kerámia, ahol a kemencék felfűtése, illetve leállása okozhatna gondot.
A megszondázott üzemekben ötezren dolgoznak. Ezek az üzemek, gyárak csaknem teljes egészében a III-as kategóriába tartoznak, de még nem kell számolniuk a gázcsapok elzárásával (mindössze egy olyan egység van, ahol rendelkezésre áll alternatív energiaforrás).
Hiányoljuk – jelentette ki Debreczenyi János – azt a kormányzati hozzáállást, amit elvár a gazdasági élet, továbbra sem tudjuk, miért ez a bizonytalanság, s mekkora ennek a foka. Egyik oldalról azt halljuk, csökken a gáz mennyisége, és ez gondokat okozhat; másik oldalról meg azt, hogy a stratégiai tározókban van elég gáz. Ugyanakkor arról is szó van, hogy a szolgáltatott gáz mennyisége ugyan megfelelő, de minősége és a nyomása már nem. Mindemellett a stratégiai készletek egy része nem is csatlakoztatható a meglévő rendszerre.
A folytatásban megemlítette Debreczenyi János, hogy gázenergiát szolgáltatunk Szerbiának, Horvátországnak, s Bosznia-Hercegovinának is. Mindennek alapján jó lenne tudni, van-e valóságos válsághelyzet vagy nincs, hiszen a lakosságnak és a gazdasági élet szereplőinek jó volna tudnia, mivel is kell számolni.
Nem érti a magyar közvélemény, hogy miért nem hangzik el az, hogy vezetőink megkövetelik a nemzetközi egyezmény teljesítését. Magyarország ugyanis kötött egy gázszolgáltatási szerződést Oroszországgal, s tessék azt számon kérni a szolgáltatótól – hangsúlyozta a polgármester. Nekünk ugyanis semmi közünk az Ukrajna és az Oroszország közti vitához – tette hozzá.
Emellett arra is kíváncsi volt Debreczenyi János, hogy amíg a szolgáltató hatósági döntési helyzetben van, az lenne a kívánatos, hogy a szolgáltatók legyenek kötelesek egyeztetni a gazdasági élet szereplőivel.
Hiányoljuk – összegezte Debreczenyi János –, hogy miért nem hozta meg a kormány azt az intézkedést, ami a szolgáltatót tárgyalási pozícióba kényszeríti. Hiányoljuk azt a kormányzati intézkedést, amely a magyar lakossághoz fordulna, hogy takarékoskodjanak a gázenergiával. Ez lokálisan nem kezelhető. A lakossági megtakarítást viszont éppen a gazdaság használhatná föl, a működőképesség érdekében. Furcsálljuk, hogy a vállalkozók érdekképviselete nem jelenik meg a kormányzati intézkedésekkel szemben.
Nem szeretnék ebben politikát látni, én a gazdasági élet vezetőinek a felelős magatartását szeretném látni – fejezte be sajtótájékoztatóját Debreczenyi János.
