Az első lépéseket már a rendszerváltás hajnalán megtettük, amikor az első gazdasági szerződéseket megkötöttük az akkor még Európai Gazdasági Közösség néven létező államközi szervezettel. Először 1990-ben merült fel Magyarország csatlakozásának gondolata: Antall József magyar miniszterelnök Brüsszelben első külföldi útjainak egyikén találkozott Jacques Delors-ral, a Bizottság elnökével, és átadta neki a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar álláspontról szóló memorandumot, amely már tartalmazta Magyarország majdani belépési szándékát is. A miniszterelnök 1991. december 16-án írta alá a társulási szerződést, amely az EU-tagság előszobáját jelentette.
Antall József nevét épület is viseli Brüsszelben
A következő fontos lépés az volt, amikor 1994. április 1-jén Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Athénban adta át Magyarország hivatalos EU-tagsági kérelmét. A tényleges csatlakozási tárgyalások 1998. április 26-án kezdődtek meg, magyar részről Martonyi János külügyminiszter és Juhász Endre főtárgyaló vezetésével. Az első körben csatlakozó tíz új országgal a tárgyalások a 2002. decemberi koppenhágai csúcstalálkozón zárultak le, amikor véglegesítették azokat a nyitott költségvetési vonzatú megállapodásokat, amelyek a legnagyobb vitákat okozták a tagállamok és a tagjelöltek között.
Népszavazás: a mi döntésünk volt
2003. április 12-én Magyarországon népszavazást tartottak az EU-tagságról, amelyen a résztvevők 83,76 százaléka igent mondott az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az Országgyűlés ratifikálta a népszavazás eredményét, majd a 2003. április 16-i athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter miniszterelnök a kilenc másik csatlakozó ország vezetőjével együtt aláírta a csatlakozási szerződést.
Magyarország 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja, majd szerződéses kötelezettségének eleget téve – kilenc másik új tagállammal egyetemben – 2007. december 21-én csatlakozott a személyek valódi mozgásszabadságát biztosító schengeni térséghez (a repülőtéri határellenőrzés csak 2008. március 30-tól szűnt meg).
A csatlakozást ünneplő fiatalok a Népszabadság fotóján
Tíz év elteltével sokan sokféleképpen értékelik a tagságunk eredményeit. Ha adolgok anyagi vonzatát nézzük, nehéz lenne tagadni, hogy nyertesei vagyunk az elmúlt tíz évben: számtalan beruházás, fejlesztés valósult meg uniós támogatásokból.
"Ezen a napon érdemes emlékezni arra, mennyire fontos is volt ezeknek az országoknak a csatlakozása, nemcsak számukra, hanem az unió egészének szempontjából is, mert arra tett képessé minket, hogy kiterjesszük a stabilitást és biztonságot a kontinensen. Hozzájárult a bővítés annak idején a gazdaság fellendüléséhez is" - fogalmazott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke 2014. május elsején. Hangoztatta, hogy a tagsággal segítették biztosítani a demokrácia, a szabadság és a törvényes rend uralmát sok millió ember számára, akik korábban a Vasfüggöny mögött éltek. "Az uniós csatlakozás emberek milliói számára nyitott utat a jobb jövő irányában" - tette hozzá a bizottsági elnök.
Barroso
Barroso szerint reálisan szemlélve tíz év elmúltával az EU erősebb, gazdagabb és biztonságosabb lett mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális értelemben. A növekvő belső kereskedelem révén új munkahelyeket, magasabb gazdasági növekedést teremtettek. Növekedett az unió súlya a világszíntéren is. "Ez a bővítés megmutatta, hogy egy egységesebb és nyitottabb unió a legjobb eszköze annak, hogy erősítsük nemzetközi helyzetünket, megvédjük közös érdekeinket, és ösztönözzük közös értékeink terjedését" - emelte ki az elnök.
