A Vető Péter vezette bemutató esten előbb Veszprém város
vegyes kara lépett fel egy igazi csemegével: a Bárdos Lajos által ötven éve
komponált Jelhanggal.
A mű érdekessége, hogy a Mester a veszprémieknek írta a darabot, melyet a kórus azóta saját himnuszaként kezel.
Hasonlóképp meglepetést jelentett az a Kemény Géza-vers (Veszprémi anziksz), mellyel megvallotta kötődését városához a költő. A verset Sebestyén Erika tolmácsolta nagy átéléssel.
A város nevében Porga Gyula alpolgármester szólt. Mindannyiunk albuma ez – mondotta –, s ezek alapján lesz mesélnivalónk gyermekeinknek, unokáiknak. Egy várost akkor tudnak igazán szeretni az emberek, ha ismerik a történetét. Ez az album pedig ennek a segédeszköze – tette hozzá az alpolgármester.
A folytatásban két kisdiák – Naszer Tamara és Vangelista Laura – zenélését hallhatta a szépszámú közönség, majd ismét vers (Ribó Zoltán: Veszprém) következett Sebestyén Erika tanárnőtől.
A könyv képes levelezőlapjainak gyűjtője, Balogh Gyula először a kiadvány történetét vázolta. Mint elmondta, 2000-ben vetődött fel először a kiadás ötlete, amit a 2002-es megjelenés követett. Mivel az album elképesztő gyorsasággal elfogyott, felmerült az utánnyomás gondolata, de végül úgy döntöttek, hogy egy teljesen új válogatást adnak át az érdeklődőknek. Így a 277 képes levelezőlapból csak négy található meg az első kötetben.
A lapok mindegyike történelem, de van köztük jó pár unikális is. Ilyen például a Ferenc Józsefet ábrázoló lap.
Balogh Gyula ma 2600 darabos gyűjteménnyel büszkélkedhet, s ebből csak hatszáz a ’45 utáni. Becslése szerint 5200-5500 lap készülhetett Veszprémről az idők folyamán.
A képek mellékleteként Molnár Jánosné írt magyarázó és utaló
szöveget, mellyel szép kis sétát lehet tenni a megyeszékhelyen. A szerkesztő
elmondta, hogy a lapoknak nagy szerepe van a múlt hiteles ábrázolásában, hiszen
a tudatos városrombolás számtalan épületet adott át a múltnak. Köztük nagyon
értékeseket is. Érdemes – mondta – szembesíteni a múltat a jelennel, s
összehasonlítani az épületek, városrészek képeit a maival.
Molnár Jánosné is kiemelt egyet a sok kuriózum közül: a neves cigányprímás, Kis (Kiss) Jancsit, aki számos rövidebb történettel (ezeket a lapok elejére-hátuljára egyaránt ráírták) gazdagította a XX-XXI. századot.
Az album – melyet a Faa Produkt Kft. adott ki – legrégibb „darabja” egy 1897-es lap.
A kötetet tematikusan állították össze: a háromnyelvű bevezetők után a legkorábbi városképeket, Veszprém várát és környékét, a tanintézeteket, a templomokat, a Séd völgyét, végül pedig életképeket láthatjuk.
