Bakonybélt nem csupán Szent István-kori alapítása köti Istvánhoz, bensőségesebb, sokrétűbb a kapcsolata Szent Istvánnal és a magyarországi kereszténységgel - jelentette ki Sólyom László, hozzáfűzve, a magyarországi bencések története elválaszthatatlan az ország sorsától, egyben része, képviselője és közvetítője a szerzetesség és egyház világtörténelmének is.
A bencés kert megújulása méltóképpen esik Szent István napjára, de nem egy ezeréves eseményt ünneplünk; 170 éves múltjával történeti kertnek minősül, bepillantást enged a bakonybéli apátság fénykorába, amikor főiskola, tanárképzés működött itt, amikor ebből az iskolából jeles tudósok és írók kerültek ki - mondta Sólyom László. Kiemelte: a kert megújítása nem szorítkozott egy korábbi állapot szolgai helyreállítására, s ezzel a bencések elkerülték a rendszerváltás utáni idők egy nagy kísértését, amikor is a korábbi viszonyokat anélkül tekintették mintának, hogy számot vetettek volna az eltelt idővel, s hogy a jövőbe vetették volna tekintetüket.
A megújult kert szinte észrevétlenül vezeti a látogatót a bencés lelkiség megértése felé, egyszerűen azzal, hogy a helyes mértéket sugározza - fejezte ki elismerését a volt köztársasági elnök. Sólyom László szólt arról, hogy a magyar arborétumokban túlzsúfoltan, egymáshoz nem illő csoportokban ültetnek egzotikus növényeket, ezzel szemben a bakonybéli kertben a Bakony őshonos fáit találni, nyitott gyepet, nincsenek ritka, védett fajok, hanem a kert egésze adja a harmóniát.
"S az, hogy vannak helyek, ahol a helyes mérték megvalósul, már önmagában is üzenet a mai közállapotoknak. Ha Szent István napjához illően visszatérünk a monostor alapításának az idejéhez, más tanulság is adódik: az ezer éve történtek arra intenek, hogy ne sémákban gondolkodjunk. Az események semmilyen fordulata nem veszi le a felelősséget egy ember válláról sem" - fogalmazott Sólyom László, majd felidézte a két szerzetes, Szent Günter és Szent Gellért alakját, akik a bakonybéli szerzetességet megalapították. Ha példának tekintjük ezeket a Bakonybélhez kötődő szenteket, feltételezzük, hogy élt bennük egy belső iránytű, hogy volt egy bizonyosságuk a végső célhoz; ehhez képest nem az a fontos, hogy éppen milyen feladata adódik, nyugodt szívvel lehet váratlan utakra térni. A látszat ellenére ez a hűség nem jelent könnyű döntést, ez kizárja a kompromisszumokat - érdemes ebben belegondolni és elvinni erről az ünnepségről útravalónak - szólt a volt köztársasági elnök.
A Szent Mauríciusz Monostor történeti kertjét Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát áldotta meg és szentelte fel. Azt mondta, a kert építése azóta óhaja az embernek, hogy kiűzetett a Paradicsom kertjéből. Azóta sóvárgunk az elveszett Éden és Isten mindent körülölelő szeretete iránt; Jézus is a getsemáni kertben készült a megváltásra, hogy előkészítse utunkat az Istenhez téréshez a kezdet és a beteljesedés öröméhez, amely aztán már soha nem vétetik el - fogalmazott.
Az 1750 és 1754 között barokk stílusban épített apátsági templom és kolostor együtteséhez a 19. század 30-as éveitől kezdve a korstílusnak megfelelően apátsági kertet alakítottak ki; a mintegy öthektáros történeti kert nem csak műemléki szempontból védett, hanem természetvédelmi terület is, a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet része. Faállományát többnyire őshonos fajok teszik ki, különleges értéke nem fajgazdagságában, hanem történeti jellegében rejlik. A nemrégiben befejeződött, 100 millió forint pályázati forrásból megvalósult rekonstrukcióval a hagyományos monostori gazdálkodásra épülő intézményben ismét szerves egységbe került az ősfás park, mellette a gyümölcsös- és gyógynövény-kert és a monostorkert, melynek egyik hangsúlyos eleme az eredeti, máig használatos úthálózat teljes rekonstrukciója.
