A lényeg
- Az idén 95 237-en jelentkeztek a felsőoktatásba
- A legnépszerűbb intézmény az ELTE lett
- Államilag finanszírozott képzésre legnehezebb a Corvinusra, a Budapesti Gazdasági Főiskolára és a Szegedi Tudományegyetemre volt bejutni 465 ponttal
- Önköltséges képzésen a Pannon Egyetem mérnök informatika szaka volt leghúzósabb 468 ponttal
A legmagasabb küszöb
Legalább 465 pontra volt szükség például a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és gazdaságelemzés szakára, valamint a magyar és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokhoz. Ugyanennyi pont kellett a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Szegedi Tudományegyetemen a nemzetközi tanulmányok megkezdéséhez, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alkalmazott közgazdaságtanhoz. A gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás szaknál megtartották a korábban bejelentett 460-as határt. Így például a Corvinuson, a Műegyetemen, a BGF-en, Szegeden és a Széchenyi István Egyetemen is legalább ennyit kellett elérni a gazdálkodási és menedzsment szakhoz. Azon a 16 szakon, ahol a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) januári megállapodása alapján már akkor rögzítették az államilag finanszírozott tanulmányokhoz szükséges ponthatárokat, 9 esetben végül kevesebbet kellett elérni, mint a télen meghatározott pontszám. Így például jogásznak mindenhová 464 ponttal lehetett bekerülni, vagyis eggyel kevesebb pontot kellett elérni annál, mint amennyit a januári részmegállapodásban rögzítettek. A kommunikáció és médiatudomány szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), Debrecenben, Pécsett és Szegeden is 455 pontot kellett elérni. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció esetében 15-tel csökkentettek azon a 470 ponton, amelyet az említett megegyezés tartalmazott.
Csökkent a turizmus-vendéglátás szakra eredetileg megszabott 465 pont is, 428-ra. Ugyanígy andragógiára 445 helyett 430-at, emberi erőforrások szakra 460 helyett 443-at, igazságügyi igazgatási alapképzési szakra 435 helyett 424-et, kereskedelem és marketing alapképzési szaknál 460 helyett 449-et, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szaknál 425 helyett 410-et, pénzügy és számvitelnél pedig 460 helyett 458-at. Az említett részmegállapodást januárban írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a HÖOK-kal. Ez rögzítette, hogy azon a 16 szakon is lesznek állami férőhelyek, ahol eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként határozták meg az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár az MTI-nek nyilatkozva a napokban felidézte: korábban abban maradtak a HÖOK-kal, hogy az érintett szakokon a hallgatók 15-20 százalékát veszik fel államilag finanszírozott képzésre.
Orvosképzésben, ahol nem rögzítették a ponthatárokat, a Semmelweis Egyetemen 423 pont, a Debreceni Tudományegyetemen 395, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen pedig egyaránt 383 pontra volt szükség a tanulmányok megkezdéséhez.
Az idei általános felvételi eljárásban 95 237-en jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Az első helyen a legtöbb jelentkező az ELTE-t jelölte meg. Idén a jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát tette ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.
Tízből négyen bejutottak az ELTÉ-re
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkezők több mint 40 százalékát felvették - közölte az intézmény szerda este az MTI-vel. Az idei általános felvételi eljárásban 95 237-en jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, közülük az első helyen a legtöbb pályázó az ELTE-t jelölte meg. Az egyetem közleménye szerint idén az összes felsőoktatásba jelentkező diák mintegy 9 százaléka, 8200 elsőéves hallgató került be az ELTE szakjaira. "Az ELTE stratégiája a minőség stratégiája" - fogalmazott az intézmény, amely húsz olyan képzést kínál, amelyekre 430 pont feletti eredménnyel kerülhettek csak be a felvételizők, mint például a pszichológia, a germanisztika, a jogász és a nemzetközi tanulmányok területe. Az ELTE szakjaira az átlag-ponthatár 346 volt. Mint írták: a szeptemberben induló alap- és osztatlan képzések 86 százalékán 300 pont vagy annál magasabb volt a bejutási küszöb. Az új típusú, osztatlan tanárszakok átlagpontszáma 354 pont volt. Kitértek ugyanakkor arra is, hogy mivel az első helyes jelentkezők náluk voltak a legtöbben, és jó eredményeket értek el, önköltséges helyekre a korábbi évek 44 százalékos aránya helyett csupán 23 százalékuk jutott. Ezért az intézmény abban bízik, hogy a kormány finanszírozni fogja az állami ösztöndíjas hallgatók tanulmányait, a valóságos költségeket megtérítve az egyetemnek.
