E-mailes megkeresésünkre Nagy Piroska független és Gerstmár Ferenc LMP-s képviselő válaszolt, Forgóné Kelemen Judit pedig korábban sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét.
Fordított sorrendben
A kulturális koncepció esetében a társadalmi párbeszéd elindításának az a furcsasága – vázolja gondolatait Gerstmár Ferenc, a Lehet Más a Politika önkormányzati képviselője –, hogy előbb megszülettek a struktúrát átalakító, nagy horderejű és a Hangvilla esetében komoly pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő döntések, majd ezt követően a városvezetés úgy tesz, mintha a kulturális élet szereplőinek vagy a civileknek még érdemi beleszólást biztosítana.
Valójában, mint oly sokszor, most is csak legitimációs szépségtapaszként használják az úgynevezett társadalmasítást. Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy a felvázolt irányok rossz utat jelölnének ki. A hagyományos közművelődési tevékenységek és a nagyrendezvények szervezésének különválasztása ésszerűnek tűnik.
A Veszprémi Programiroda Kft. külső szponzorációs források bevonásához nagyobb mozgástérrel rendelkezhet. Arra viszont figyelmet kell fordítani, hogy a helyi kisközösségek, amatőr alkotó- és előadóművészek lehetőségei ne csorbuljanak, hanem gyarapodjanak. Ezt az önkormányzatnak az éves költségvetések tervezésekor mindig szem előtt kell tartania.
Kulturális rendszerváltás zajlik Veszprémben is
A kultúrpolitika a nemzetpolitika része, az oktatás, a sport, a tudomány és a művészetek együttese – írja Nagy Piroska független képviselő. – Ma kulturális intézmények és széleskörű igények versengenek egymással, ezért szükség van a kultúrpolitikára, amelyet nem lehet úgy befolyásolni, hogy az együttműködés erősítése helyett professzionális, eredménygazdálkodásra céget hozunk létre, amely egyfelől megszüntetheti az eddigi politika-vezényelt széttagoltságot, erőlteti a források egy kézben történő tartását, másfelől hirdeti a sokszínű kulturális igények szabad versengése és különböző igények, szükséglet és a közművelődés változatlan intézményi fenntarthatóságát. A TÖBBSÉGI POLITIKA DÖNTÉSE EGYÉRTELMŰ, ezért kiemelném a kooperáció fontosságát, a jövő kérdése, hogy együttműködtek-e az intézmények. A koncepció kialakításában nem a politikai szekértáborokra épülő diskurzusnak kellene létrejönnie, hanem szakfórumoknak, amely ellentétes a politika szavazatmaximalizálásra épülő logikájával.
Azt nem lehet üzenni az intézményeknek, hogy törekedjetek a széleskörű kultúrmisszió megteremtésére – folytatja a képviselő –, de minden muníció egy kézben van. Olyan koncepcióra van szükség, amely a közösségeket szolgálja, sokrétű, de nem lehet megosztó! Akkor hasznos, ha nem érdekeket, hanem értékeket közvetít!
A koncepció végső formába öntéséhez javaslom:
1. Veszprém kivételes kulturális kincsek birtokában van! Közös ”értékesítésre” össze kellene fogni a turisztikai szakmával.
2. Beszélni kellene arról a városnak mennyi forrása van a kultúra működtetésére?
3. Nem tartom valószínűnek, hogy a politikai döntéshozók csupán gazdasági tényezőként gondolnak rá, azonban hosszú távú kötelezettséget vállalt egy kulturmisszióra, amely adott esetben veszélyeztetheti az önként vállalt nagyhírű Petőfi Színház támogatását. A Hangvilla kérdése és a Veszprémi Programiroda Kft. önkormányzati létrehozása ebben az értelemben érthetően heves vitát vált ki, mert a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos politikai döntések megelőzték a széleskörű intézményi és társadalmi párbeszédet, a gazdasági mutatók megismerését.
4. A készülő koncepció mellé egy fenntarthatósági tervet szükséges készíteni, amely számol az intézményeket körülvevő gazdasági környezettel.
5. Áttekinteni kell hány m2 kulturális tér üzemeltetése tartozik a feladatkörünkbe, mihez van megfelelő infrastruktúra, szellemi tartalom.
6. Ne hozzunk létrejön olyan légkört, amelyben a megfelelési vágy a forrásokért való „igazodás” megbénítja a szabad alkotói vágyat.
7. Megválaszolandó kérdés: döntésünkkel képesek leszünk-e elősegíteni a következő nemzedék értő közönségének létrejöttét?
Ne legyen megosztó a koncepció!
A koncepció 9 pillére közül az egyik a magyar nyelv ápolása – mondta két héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján Forgóné Kelemen Judit, a Jobbik önkormányzati képviselője. – A nyelvművelés fő színterei a család mellett az oktatási intézmények. Ő azt javasolta, hogy az iskolákat és óvodákat is vonja be a város a koncepció kialakításába. A nyelv ápolásának ügyéért rengeteget tehet a nyomtatott sajtó, a helyi tv és rádió is, ezért nekik is helyük lenne a munkaanyagban.
A politikus szerint el kell kerülni, hogy a kultúra csupán áruvá váljon. A kulturális koncepcióból jelenleg azonban az tűnik ki, hogy elválik egymástól a magas kultúra és a közművelődés. Ez magában rejti azt a veszélyt, hogy bizonyos társadalmi rétegek még jobban leszakadnak ebben a vonatkozásban is.
A kulturális koncepció jelenleg még csak munkaanyag, és még sokat változhat. Elindulhat egy közös gondolkodás, azonban ez csak akkor működhet hatékonyan, ha minél szélesebb körre kiterjesztjük – jelentette ki a képviselő.
