Bornemissza Anna – a kemény politikus és háziasszony
A református nemesi családból származó Bornemissza Anna 23 évesen ment hozzá Apafi Mihályhoz, későbbi erdélyi fejedelemhez, ettől kezdve ismerjük igazán részletesen az életrajzát – árulta el az előadó. A fejedelemasszony és férje ritkán találkoztak, mégis 14 gyermekük született, akik közül csak egy érte meg a felnőttkort. Apafi Mihály még II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata során esett a krími tatárok fogságába, a váltságdíjat felesége gyűjtötte össze 3 év alatt, addig egyszer sem láthatták egymást – tudhattuk meg.
Ahogy telt az idő a török egyre jobban elkezdte irányítása alá vonni a tőle eddig sem független Erdélyt. A porta a kiváló hadvezér, ám gyenge politikus Apafi Mihályt tette meg fejedelemnek. Az élet békésebb lett, bár mindenki érezte, hogy valami végérvényesen megváltozott. A fejedelem mechanikus órákat gyűjtött, filozófiával és teológiával foglalkozott, ezért az országot felesége Bornemissza Anna, és főtanácsosa Teleki Mihály irányította. Az erdélyi nemesség rossz néven vette, hogy egy nő gyakorolt hatalmat fölöttük, ezért több összeesküvést is szerveztek, ami aztán mind elbukott. Az előadó elmondta, Bornemissza Anna igazi gazdasszonyként viselkedett. Ő vezette az udvartartást, és egy szakácskönyvet is kiadott, amiben összegyűjtötte Európa legjobb receptjeit.
Elhangzott, a fejedelemasszony egy hűséges és szigorú asszony volt, azonban volt benne valami keserűség is. Ha például valaki egy bálon szebb ruhába jelent meg mint ő, arra iszonyatosan megharagudott – hozta fel a példát az előadó.
Zrínyi Ilona – A szerető feleség és anya
Balogh Judit beszélt Zrínyi Ilona életéről is. Megtudhattuk, a későbbi fejedelemasszony Ozaly várában született. Hat nyelven beszélt és szinte minden idejét a könyvtárban töltötte. 1666-ban hozzáadták I. Rákóczi Ferenchez, így került Erdélybe. Zrínyi Ilona sosem volt belé szerelmes, mégis született három gyermekük. Mikor aztán férje meghalt, a 33 éves özvegyasszony levelezésbe kezdett a nagyon jó eszű és remek hadvezér Thököly Imrével, akibe hamarosan bele is szeretett. Mérhetetlen szerelmét a férfi iránt az is mutatta, hogy a katolikus Zrínyi Ilona hajlandó volt a leendő férje által követett evangélikus vallás szertartása szerint megházasodni. Emellett urának ajánlotta az összes várát, és még a Habsburgok ellen vívott kuruc felkelésből is kivette a részét szíve választottjának oldalán.
Mint ahogy a történelemkönyvekből tudhatjuk, a szabadságharc elbukott, Zrínyi Ilona pedig miután két évig védte Munkács várát megadásra kényszerült. A Bécsbe utazó asszonyt fogságba ejtették, gyermekeit pedig elszakították tőle. Férje utolsó csatája során egy fontos tisztet fogott el, akivel kiváltotta a feleségét. Végül együtt haltak meg emigrációban, de Ferkóval, a kedvenc fiával már soha nem találkozott.
A leírások szerint Zrínyi Ilona remek anya volt. Gyermekeivel sokat törődött, pedig abban a korban ez egyáltalán nem volt divat a nemesség körében. II. Rákóczi Ferenc visszaemlékezéseiben mindig hatalmas szeretettel nyilatkozott édesanyjáról, akitől 12 éves korában elszakították őt.
Bornemissza Anna és Zrínyi Ilona olyan nőalakok voltak a történelemben, akik az akkori kor kereteit a tőlük telhető legnagyobb mértékben szétfeszítették. Életük példát szolgálhat mindenkinek – zárta Balogh Judit az előadását.
A rendezvény a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár szervezésében jött létre.
