"Mindenkivel összeveszünk"
A Marica kávéházban tartott rendezvényen Róna Péter a bal-jobb megosztottságot tette meg a magyar társadalom egyik fő problémájának. Utolsó közös nemzeti élményünk az 1953-as Magyarország - Anglia 6:3-as mérkőzése volt – jelentette ki a közgazdász. Kifejtette, példátlan az, hogy egy nemzeti ünnepet sem képes a társadalom együtt megülni. Összeveszünk a szomszédokkal, az Európai Unióval, a multikkal, és egymással is. Az ország ennek hatására gyűlölettanyává válik és elszigetelődik, aminek súlyos következményei lehetnek. Az előadó elmondta, a trianoni igazságtalan döntés is azért születhetett meg, mert a magyar állam addig létező kevés nemzetközi kapcsolata is megromlott, így semmiféle érdekérvényesítő képességgel nem rendelkezett a tárgyalásokon. A magyarok nem jönnek ki jól egymással, ez az út pedig így járhatatlan – jelentette ki Róna Péter
Az EU által kijelölt felzárkózási pálya nem működik
A közgazdász a magyar gazdaság legnagyobb hátráltatójának a termeléskor keletkezett alacsony hozzáadott értéket tartotta. Rengeteg itt készült terméknek a szellemi tartalma nem a miénk, így nem lehet annyi vagyont előállítani, amiből egy normális társadalmat fel lehet tartani –tette hozzá. Ezt hosszú távon csak az oktatásba fektetett rengeteg erőforrással lehet kiküszöbölni. Míg Svédország a GDP 3,6 százalékát költi az új generáció taníttatására, addig a magyar állam erre a célra a GDP alig 0,6 százaléka fordítja.
Az érem másik oldala, hogy az Európai Unió által meghatározott felzárkózási pálya egyszerűen nem működik – hangzott el. Magyarországnak végig kell gondolnia mire van szüksége, pontos igényeket kell megfogalmaznia és azokat érvényesítenie. Az Európai Unióban gyakran hangzik el, hogy nem értik, mit akarnak a magyarok. Nincsenek világosan megfogalmazott célok és érdekek, így pedig nem lehet tárgyalni – jelentette ki az előadó. Hozzátette, ha ezekkel tisztában lennénk, Brüsszelben sokkal nyitottabbak lennének velünk kapcsolatban és megindulhatna az érdemi párbeszéd. Megjegyezte, ez a probléma már a Fidesz kormányra kerülése előtt is fennállt.
A hatékonytalan energiafelhasználás következményei és megoldása
A magyar munkavállalók 47 százaléka nem rendelkezik legális munkahellyel – közölte Róna Péter. Ezzel a hatalmas gonddal rendszerváltás óta senki sem akart szembenézni. A közgazdász elmondta, a munkaerő felszívására két megoldás létezik. Egyrészt energetikai korszerűsítésekbe kellene pénzt fektetni, mivel ez a munkahelyteremtés mellett nagyban növelné az ország energiahatékonyságát is. A korszerűtlen világítás, nyílászárók, és szigetelések rengeteg veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak. A rezsicsökkentés helyett a szolgáltatókat ezeknek a fejlesztéseknek a végrehajtására kellett volna felszólítani – fejtette ki a közgazdász.
Vízgazdálkodás és mezőgazdaság
Drasztikus átalakításokra van szükség a vízgazdálkodás szempontjából is. A mezőgazdaságot hol az aszály, hol az áradás sújtja. Egy megfelelő öntözőrendszer hatalmasat javíthatna az amúgy remek adottságokkal rendelkező magyar agrárszektoron. Ennek a megépítése és fenntartása ráadásul nem drága, mégis sok munkaerőt szívna fel – közölte Róna Péter. Elmondta, a Duna mellé kis méretű vízgyűjtőket kellene építeni. Erre van az MTA-nak részletes terve, csak a megvalósítás várat magára – húzta alá a közgazdász.
A devizahitel hibás termék
Róna Péter a közönség kérdéseinek hatására beszélt a devizahitelekről is. Elmondta, már az elején is hibás terméknek tartotta ezt a konstrukciót, amit a legjobb lett volna azonnal kivezetni a piacról. A devizahitel hihetetlenül káros, hiszen nem tudni, hogy a végén mennyit kell visszafizetni. Az adós nem tudja mennyivel tartozik, ez pedig gazdaságilag és erkölcsileg is elfogadhatatlan – húzta alá a közgazdász. Hangsúlyozta, a devizahitel pusztító hatással van a bizalomra, és már rég ki meg kellett volna tisztítani tőle a bankrendszert. Róna Péter leszögezte, ezzel sem a Gyurcsány sem a Bajnai kormány nem törődött, a Fidesz árfolyamgátja pedig valószínű hatástalan lesz.
Mi legyen a korrupcióval?
A közönségben egy hozzászóló megkérdezte, hogy mit lehetne kezdeni a magyar társadalmat átszövő korrupcióval. Róna Péter erre azzal válaszolt, hogy a korrupció már az iskolában elkezdődik, mikor a tanár szemet huny a puskázás és súgás fölött. A gyermek egy olyan közegben szocializálódik, ahol a szabályok áthágása előrébb visz, mint a kemény munka és a becsületesség. Ez pedig ellentétes az emberi méltósággal és káros teljesítményre – jelentette ki a közgazdász. A felsőbb szinten zajló korrupció ellen pedig úgy lehet küzdeni, hogy nem hunyunk szemet felette. Figyelni kell a politikusokat, és amelyik sötét ügyletekbe keveredik, arra nem szabad szavazni – jelentette ki Róna Péter.
