Schultz Zoltán, az iskola igazgatója a program előtt beszélt néhány szót a sajtónak. Elmondta, Orsós Zsolt már járt itt 2010-ben és az akkori látogatása nagyon sikeres volt. Az igazgató hangsúlyozta, elszántak abban, hogy a fogyatékkal élőket közelebb hozzák a diákokhoz.
Orsós Zsolt elmondta, hogy országszerte eddig majdnem 400 iskolában járt. Látogatásai során szeretne arra rámutatni, hogy a hogyan lehet a fogyatékkal élőkkel együtt élni, hogy kell őket kezelni. A program első felén beszélget a diákokkal, második felében pedig bemutatja nekik azt a sportot, amit ő űzött évekig hivatásszerűen. A társadalom szerencsére egyre nyitottabb és ma már nem tekintenek annyira csodabogárként a fogyatékkal élőkre, mint ahogy mondjuk 10 évvel ezelőtt tették.
A látássérült sportoló a megszeppent diákokat az elején kicsit nehezen tudta szóra bírni, de végül oldódott kicsit a hangulat és többen tettek fel kérdéseket neki. A beszélgetés utáni testnevelés órán pedig a fiatalok kipróbálhatták azt a sportot, amiben Orsós Zsolt Európa-bajnok címet is szerzett, azaz a csörgőlabdát.
A csörgőlabda különbözik a paralimpia többi versenyétől a versenyhelyszín különleges atmoszférája miatt. Ezt a sportot férfi és női látássérült, vak és gyengénlátó sportolók játsszák. Minden csapat 3 tagja játszik egyszerre a pályán, a cél, hogy az ellenfél kapujába gurítsák a labdát és gólt szerezzenek.
A labdában lévő csörgők irányítják a játékosokat, így tájékozódva a labda helyzetéről. Ezért a játék ideje alatt a verseny helyszínén néma csend van, hogy a játékosok koncentrálni és azonnal reagálni tudjanak a labdára. A gólok után kitörhet a tapsvihar, de játék közben ismét csendre intik a közönséget. A meccs összesen 20 percig tart, ami két 10-10 perces félidőből áll.
Minden versenyző maszkot, fekete szemüveget visel, hogy egyenlő eséllyel versenyezzenek a különböző látássérültséggel rendelkező sportolók.
(forrás: Magyar Paralimpiai Bizottság weboldala)
