A diplomáciai kék könyvnek nevezett dokumentum szerint ebben a helyzetben Tokiónak meg kell erősítenie az Egyesült Államokkal való szövetségét, és fejlesztenie kell elrettentő képességét.
A Kyodo hírügynökség által ismertetett jelentés azt állítja, hogy nincs területi vita Tokió és Peking között a Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü néven ismert kelet-kínai-tengeri szigetcsoporttal kapcsolatban, az "történelmileg és nemzetközi jogilag" a szigetország része. A vitatott hovatartozású, Japán fennhatósága alatt álló területet Kína magának követeli. A vita miatt tavaly ősz óta jelentősen megromlott a két ország kapcsolata, Peking folyamatosan járőrőrözést folytat a földdarab közelében. A dokumentum szintén Japán területének nevezi a Dél-Korea által ellenőrzött japán-tengeri Dokdo (japánul Takesima) szigeteket is. E megfogalmazás miatt a dél-koreai külügyminisztérium pénteken behívatta japán szöuli nagykövetét, és formális tiltakozást nyújtott át a diplomatának. A két ország közti területi vita tavaly augusztusban mérgesedett el, miután Ri Mjong Bak akkori dél-koreai elnök ellátogatott a szigetekre. A viszály miatt azóta sem rendeződött a két, amúgy hasonló stratégiai érdekekkel bíró, az Egyesült Államokkal szövetséges ország viszonya.
A kék könyv Észak-Koreát és a bezárkózó kommunista ország atomprogramját az egész nemzetközi közösséget fenyegető veszélyforrásnak nevezi, s a terrorizmus elleni harcnak is komolyabb figyelmet szentel, miután januárban egy algériai túszejtésben tíz japán állampolgár vesztette életét.
Gazdasági vonatkozásban azt hangsúlyozza a dokumentum, hogy Japán erős tárgyalási pozícióját kihasználva nemzeti érdekeinek maximális érvényesítésére fog törekedni a Csendes-óceáni Partnerség elnevezésű szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai folyamán, amelyekhez Tokió a múlt hónapban jelentette be csatlakozási szándékát.
Abe Sindzó kormányfő korábban jelezte, hogy Tokió több stratégiai ágazat - például a mezőgazdaság és az autóipar - esetében felmentést fog kérni a vámcsökkentés alól a tárgyalásokon, ami bírálatokat szült az egyeztetéseken részt vevő többi állam - egyebek közt az Egyesült Államok és Ausztrália - részéről.
