Berkeny János (Nemesvámos/Veszprém, 1765 körül – Bécs, 1822)
A 18–19. századi veszprémi városképek (veduták) rézmetszője Veszprémben született, de reformátusként Nemesvámoson anyakönyvezték. Dolgozott az Esterházy udvar alkalmazásában álló Görög Demeter műhelyében, akinek támogatásával és Széchenyi Ferenc gróf pártfogásával 1790-ben iratkozott be a bécsi képzőművészeti akadémiára.
A veszprémi származására mindig büszke művész – munkáit „Nemes Berkeny János Veszprém Fi”-ként szignálta – közel 150 térképet készített, közte két városunkat ábrázolót, illetve számos figurális metszetet és rajzot is. Utóbbiak közül kiemelkedő fontosságú a városi tanácsülés és a céhmesterek megbízásából három 1817– 1818-ban készített, Veszprémet ábrázoló munka. Ezek a várost kelet, illetve dél felől, valamint a Jeruzsálemhegyről a Tizenháromváros felé tekintve, vagyis a települést mintegy körképszerűen ábrázolják. (A metszeteket a Laczkó Dezső Múzeumban őrzik.) A rajzokon jól nyomon követhetők a 18. század végi városbeli építkezések, a városkép és különösen a vár látképének megváltozása. 1816-ban Pozsonyban telepedett le, ahol névjegy-, váltó- és arcképmetszésből élt.
