Gerstmár elmondta, Veszprém nem csak egy helyben topog – ahogy ezt a közgyűlés vitáján is kifejtette –, hanem időnként hátrafelé tesz lépéseket. Ilyen döntés volt az is, hogy a városvezetés a föld alá terelte a gyalogos forgalmat, és betonfalakat emelt a belváros közepén – büszkén építve ezzel a szocializmus városképét.
Néhány héttel az említett közgyűlési vita után a képviselők elé került egy előterjesztés „A Veszprém, Budapest utca – Jutasi út körforgalmi csomópont aluljárójának humanizálása címmel”. Gerstmár Ferenc megkereste a humanizálás szó jelentését az idegen szavak szótárában, és kiderült: annak jelentése emberiessé, emberségessé, szelídebbé, jobbá tenni. Ilyenné kell tehát válnia az aluljárónak. Ezt a törekvést dicséretesnek tartja a képviselő, de még dicséretesebb lett volna – fogalmazott –, ha a városvezetés nem megy szembe az európai trendekkel, nem épít egy ilyen objektumot a belvárosba, majd hamarosan egy újabbat néhány méterrel távolabb. Ez a környezet állapotának romlásához vezet.
Gerstmár Ferenc jelezte: jó ötletnek tartja a Szilágyi László utcagalériát, mind a kulturális hirdetési felületek létrehozását, a koncepcióról azonban úgy tartja: menteni próbálják a menthetőt. Az aluljáró azonban menthetetlen. Ahhoz ugyanis, hogy valami emberiessé váljon, emberek is kellenek – márpedig ők a Papp-gödörhöz hasonlóan az új létesítményt is messzire elkerülik.
