Lindemann István, a Városépítészeti Iroda vezetője azzal kezdte, hogy kéri a szakma közreműködését az egyszerűnek nem nevezhető jogi helyzet kezelésében. Tényleg alapvető változások vannak - mondta -, nem csak a törvényben, hanem az országos településrendezési és építési követelményekben (OTÉK) is, és ezekkel összhangba kell hoznunk a helyi építésügyi szabályozásokat. Az irodavezető kiemelte, hogy míg például az oldalkertekre vonatkozó szabályok pozitív irányba változtak, addig az építésügyi rendelettel több probléma is van: vannak dolgok, amelyekre ezentúl nem kell építési engedélyt kérni (például garázsok, kerítések építésére), ugyanakkor a megvalósított építmények bejelentéskötelesek és továbbra is meg kell, hogy feleljenek a korábbi szabályoknak. Nem építhetünk meg tehát bármit bárhogyan, hiszen a kivitelezőt terheli a felelősség: ha utólag kiderül, hogy mégsem felel meg az épület, bontásra ítéli a hatóság. Lindemann szerint az a legcélszerűbb, ha a bejelentési kötelezettséget egy "kis építési engedélynek" fogjuk fel.
A változások tehát ütköznek a jelenlegi helyi szabályozással - vette át a szót Horváth Gábor főépítész -, amely a korábbi szabályozáshoz képest készült. Az új rendelet szerint már nem köthető engedélyhez a napkollektorok, klímaberendezések, antennák és bizonyos helyeken a reklámok elhelyezése, ugyanakkor belátható, hogy ezek nem megfelelő elhelyezése ronthatja a városképet. Ezért valamilyen módon mégis szabályoznunk kell ezeket - tette hozzá. Felhívta ő is az építészek és más szakemberek figyelmét arra, hogy jelezzék ügyfeleiknek: az engedélykérési kötelezettség feloldása nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk.
