A brit The Guardian szerint a Buenos Aires-i katedrális környékén tartott ünneplések dacára az első latin-amerikai pápa megválasztását beárnyékolják azok az aggodalmak, hogy az egyház, s annak új vezetője milyen szerepet játszott a brutális argentin katonai diktatúra idején.
A napilap honlapján olvasható írás szerint a katolikus egyházat és Ferenc pápát olyan vádak érték, hogy cinkos módon hallgatott, vagy ennél még rosszabbat is tett az 1976 és 1983 közötti argentin junták által elkövetett gyilkosságok és emberrablások, azaz a "piszkos háború" idején.
Ennek bizonyítékai az írás szerint hézagosak és vitatottak. Dokumentumok semmisültek meg, és azok közül, akik az áldozatok, vagy épp a tettesek voltak, sokan meghaltak az eseményeket követő években. Mindenesetre 2000-ben az argentin katolikus egyház nyilvánosan kért bocsánatot azért, hogy nem foglalt állást a tábornokok ellen. "Meg akarjuk gyónni Isten előtt mindazt, amit rosszul tettünk" - jelentette ki akkor az argentin püspöki konferencia.
Jorge Mario Bergoglio - akit szerdán pápává választottak - 1973 és 1979 között az argentin jezsuiták provinciálisa volt. A brit lap szerint ez azt jelenti, hogy tagja a helyi egyházi hierarchiának egy olyan időszakban, mikor a katolikus egyház a katonai kormányt támogatta, s saját híveit "hazafiságra" buzdította.
Bergoglio kétszer is visszautasította, hogy bíróság előtt tanúskodjon a jezsuita rend helyi főnökeként játszott szerepéről.
Az újság szerint a legfőbb vád ellene az, hogy szerepet játszott két jezsuita atya, Orland Yorio és Francisco Jalics elrablásában. Mindkettejüket 1976 májusában hurcolták el az argentin haditengerészet tisztjei, s embertelen körülmények között tartották fogva, mert missziós tevékenységet folytattak az ország szegénynegyedeiben. A most megválasztott pápa legfőbb vádlója egy újságíró, Horatio Verbitsky, aki könyvet írt a katolikus egyház szerepéről, s ebben azt állítja, hogy Bergoglio megvonta a jezsuiták által adott védelmet a két paptól, s ezzel gyakorlatilag zöld jelzést adott a katonáknak az elrablásukhoz. A vádat Jalics-szal folytatott beszélgetéseire alapozza.
Bergoglio viszont rágalomnak mondja mindezt s az ellenkezőjét állítja: a színfalak mögött azon ügyködött, hogy megmentse a két pap életét, és másokét, akiket ő maga bújtatott el a halálkommandók elől. Egy esetben például még saját igazolványát is odaadta egy - hozzá hasonlító - menekülőnek, hogy az kijuthasson az országból.
Mint a The Guardian írja, az egyházon belül sokan hajlandóak továbblépni az argentin történelem ezen sötét korszakán. Ők azt mondják, hogy a pápa - még korábbi tisztségeiben - segített begyógyítani a "piszkos háború" sebeit és helyreállítani a katolikus hierarchia hitelét. Azonban a téma a közeljövőben aligha fog elcsendesedni, különösen, hogy még most is folynak nagy érdeklődést keltő perek. Egy Buenos Aires-i bíróság épp ezen a héten ítélte életfogytiglani börtönre az utolsó argentin diktátort, Reynaldo Bignonét 23 ember eltűnése miatt.
