Nézzünk szembe azzal, hogy bár a történet háromezer éves, mi semmit sem változtunk. Az ember mindig vérrel akarja lemosni a bűnt. Akár akkor, akár most – mondja Alföldi Róbert. Ha mindenki a múltra hivatkozva bosszúból követi el, ezzel igazoltnak vélt bűneit, összedől a világ. Ez történik Agamemnon esetében is, akit hazatérvén a trójai háborúból, meggyilkoltat felesége, Klütaimnésztra a szeretőjével. A bosszút beteljesítő fiú, Oresztész, anyjával és annak szeretőjével is végez; őt magát pedig nővérével, Elektrával együtt szintúgy halállal sújtja Argosz népe. Euripidész drámája különleges mű. Eltérően a többi görög színműtől, nem a palota bejáratánál, hanem a palota és a város közötti senkiföldjén játszódik. Érdekes, hogy az írói triász utolsó nagy szerzője megkérdőjelezi az istenek mindenhatóságát. A szereplők – az ismert mítosz alakjai – olyan nyíltsággal fordulnak szembe az Olümposszal, olyan komikus helyzetekbe bonyolódnak, mint egy becketti vígjáték clown-jai. A drámát eredeti görög nyelvből a klasszika-filológus Karsai György fordította le, Térey János költő az időmértékes verselés formáival öltöztette fel.
A november 21-i bemutatóhoz kapcsolódó beavató színházi esttel az előadás alkotói részt vesznek a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének centenáriuma alkalmából rendezendő programsorozaton. Ez évben, 2008-ban 100 éves a Szépművészeti Antik Gyűjteménye. Ez a programsorozat a két intézmény hosszú távú együttműködésének első lépése.
A premieren, november 21-én maga Euripidész is „részt vesz”: egy estére látható lesz a Színház Előcsarnokában az Antik Gyűjtemény egyik értékes darabja, az Euripidészt ábrázoló római kori szoborportré.
Euripidész – Oresztész szereposztás
ÉLEKTRA PÉTERFY BORI
HELENÉ UDVAROS DOROTTYA
ORESZTÉSZ RÁBA ROLAND
MENELÁOSZ CSERHALMI GYÖRGY m.v.
TÜNDAREÓSZ GARAS DEZSŐ
PÜLADÉSZ LÁSZLÓ ZSOLT
HÍRNÖK BLASKÓ PÉTER
