A parlamentben a választási eljárási törvény részeként hétfőn elfogadott szabályozás a kampányidőszakot ötven napban határozza meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és - Lázár János zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával - az internetes újságokban, hírportálokon hirdethetnek.
A kereskedelmi médiumokon túl a körzeti és a helyi, valamint a közösségi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni. Az előterjesztők egyike, a fideszes Gulyás Gergely hétfőn újságíróknak azt mondta: mivel a kereskedelmi televíziókban kiemelkedően drágák a hirdetések, a tilalommal a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget akarják biztosítani.
A közmédia - a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió - ingyen sugározza majd a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható időkeret parlamenti választások előtt legfeljebb tíz, európai parlamenti választások előtt maximum öt óra lehet médiaszolgáltatónként. A reklámidőt a Nemzeti Választási Bizottság állapíthatja meg, ám azt egyenlő arányban kell felosztani a jelölőszervezetek között.
A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.
Sajtótermékek akkor jelentethetnek meg politikai hirdetéseket, ha a választás kitűzése után öt napon belül megküldik hirdetési árjegyzéküket az Állami Számvevőszéknek, amely nyilvántartásba veszi és honlapján közzéteszi az adatokat. Hirdetés csak az árjegyzékben szereplő ellenértékért közölhető. Az újságoknak és a hírportáloknak tizenöt nappal a szavazás után tájékoztatniuk kell a számvevőszéket a megjelentetett hirdetésekről.
A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül tilos lesz kampányolni a szavazás napján, közvélemény-kutatási eredményeket pedig a korteskedés utolsó hat napján már nem lehet publikálni.
A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata alapján a jelölőszervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez eredetileg a választópolgár hozzájárulása lett volna szükséges. Egy módosító indítvány azonban változtatott ezen, így a választópolgárnak meg kell tiltania az adatkiadást, ha nem akarja, hogy a pártok kampányanyagokat küldjenek neki.
