A közös nagy kifutóban most mindenki nagy érdeklődéssel követi az új jövevény minden mozdulatát. Még a lomha Pabló, az orrszarvú is sokat sündörög körülötte. A zebrákat viszont egy időre ki kellett vinni a szavannáról – tudtuk meg Ács Péter gondozótól – hiszen náluk egészen más a módi. A kis zebra mindig együtt pajkoskodik a csordával születése pillanatától. Na ez az antilopoknál, és a gnúknál sem egészen így van. A zebrák viszont nem igazán tudnak különbséget tenni a fajok között, így többször előfordult, hogy kis antilopot addig-addig piszkálták, rugdosták patáikkal a zebrák, amikor az elfeküdt, hogy csontja törött a kicsinek. Persze mindezt nem rosszindulatból, csak szeretnék, ha velük együtt játszana. Erre még egy két napos kis gnú csak rövid ideig képes, utána pihennie kell, így a gondozók jobban látták, ha kis időre kiköltöztetik a csíkos patásokat. Szintén bebocsátásra vár a gnú bika, akitől viszont az állatkert gondozói tartanak, ugyanis ha valami gond lenne a kerítés túl oldalán a kicsivel, a kedves papa senkit nem engedne kölyke közelébe.
