A honatya részletesen mesélt az Óváros tér történetéről. A hallgatóság megtudhatott olyan érdekességeket is, hogy például itt adták ki a Mondolat című nagy hatású vitairatot, amely a Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom kritikája volt, vagy hogy a korsós lány szobra a Zsuzsi nevet a Napló egyik újságírójától kapta. Érdekességként elmondta, hogy a Fűre lépni szabad című filmben még láthatjuk a kádári átépítések előtti Veszprémet.
A Kossuth utcán a miniszterelnök-helyettes úrtól többek között azt is megtudhattuk, hogy eredetileg három húszemeletest akartak felépíteni, de az első elkészülte után rájöttek arra, hogy a talaj nem bírná el az épületek súlyát.
A volt mozinál a honatya néhány személyes történetet mesélt. Elmondta, hogy itt látta először a Csillagok háborúját, és itt akarta megnézni a Neretvai csata című filmet, ami aztán elmaradt, valamint hogy itt ült be tizenhárom évesen véletlenül egy Toulouse-Lautrec életét bemutató filmre is.
A Megyeház téren aztán szó esett a Petőfi Színház történetéről is. A Brusznyai-emlékműnél a miniszterelnök helyettes büszkén közölte, hogy a szobrot felállítása óta kerülik a rongálók. Ezt a dolgot példaértékűnek nevezte.
Persze nem csak a múltról beszélt alkalmi idegenvezetőnk. Volt néhány szó a belváros rehabilitációjáról, a Hangvilla építéséről. A Kossuth utca sarkán a miniszterelnök-helyettes úr pedig mosolyogva megjegyezte, hogy ha valaki esetleg rejtett milliomos, az vegye meg a sarki épületeket, és építtessen ide kávézót, ahova aztán ő eljárhat.
Az idegenvezetés végén Navracsics Tibor sajnálkozva fejezte ki, hogy ebben a másfél órába nem tudjuk belesűríteni az egész város végignézését. A Tourinform irodába visszaérve mindenkit hideg szódavíz várt, valamint meglepetésként ingyen elvehető turisztikai témájú –Veszprémről és környékéről szóló – videokazettákkal kedveskedtek az érdeklődőknek.
