Kérlek benneteket, hogy küldjétek tovább!! Ha kitörlöd neked nincs szíved.
Én egy 29 éves apuka vagyok. Nekem és a feleségemnek gyönyörű életünk volt.
Hála Istennek van egy gyermekünk is! Nemrég az orvosok daganatot fedeztek fel a
kicsi agyában és testében. Az egyetlen út, hogy megmentsük a műtét. Sajnos
nincs elég pénzünk rá. Az AOL és a ZDNET beleegyezett, hogy segít nekünk.Az
egyetlen út, hogy segítsenek az, hogy elküldöm Neked ezt az e-mailt Te tovább
küldöd. Az AOL nyomonköveti ezt a levelet és számolja, hogy hány ember kapta
meg.
Minden ember aki megnyitja ezt az e-mailt és tovább küldi emberenként 32ft-ot
szerez nekünk!
Kérlek segítsetek!!
Köszönjük!!!!!
Maroti Szabolcs 8200 Veszprém Móricz Zs.u.3.
Kérlek tedd meg!
Azon nyomban vettem a telefont, s felhívtam Marótiékat, ahol a nagypapa (aki egyébként Veszprém város ma is köztiszteletben álló tanácselnöke volt) jelentkezett, s elmondta, hogy szerencsére szó sincs az e-mailben leírtakról. Ő maga is találkozott már a fentiekkel, többen is keresték már. Egyszerű kacsa az egész – mondotta a Vehírnek –, amely évek óta kering a neten.
A szerkesztő örül is, meg bosszankodik is. Örül, hogy szó sincs beteg gyermekről, aggódó szülőkről. Bosszankodik viszont, hogy egy ilyen levéllel ezernyi jóhiszemű embert lehet becsapni. Bonyolultabb „a mitévők legyünk?” kérdésre válaszolni. Nincs mindenkinek ideje arra, hogy utánanézzen, valós-e a hír. Ez nyilván a segítőkész emberekre vonatkozik. Igen ám, de mi van akkor, ha valóban rászorulóval találkozunk a neten? Okoskodó tanáccsal szolgálhatok csupán: ha a segíteni akarás vezérel bennünket, feltétlen nézzünk utána, s pénzt kizárólag akkor adjunk, küldjünk, ha minden kétséget kizáróan meggyőződjünk afelől, hogy az nem avatatlan kezekbe kerül.
