A Beneš-dekrétumok áldozataira emlékeztek / Veszprémben az országjáró kereszt

2008. szeptember 5. 11:48

2007 szeptember 20-án a szlovák parlament megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét. A határozat elleni tiltakozás részeként idén szeptember 20-án tudományos konferenciát szerveznek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol történészek és politikusok tartanak előadást a dekrétum előzményeiről és következményeiről. A konferenciát megelőzően több városban, a Szüllő Géza Polgári Társulás által készített fakereszttel emlékezik meg a Mozaik Egyesület és a KDNP a dekrétum áldozatairól. A kereszt eddig többek között Győrben, Csornán, Fertőszentmiklóson, Sopronban, Székesfehérváron járt, Veszprém után Siófok, Kaposvár és Pécs fogadja még ma, és további 11 település szeptember 20-ig.

A kereszt bevonulása

A II. világháború után újjáalakult csehszlovák állam elnökének első megnyilvánulásai között szerepelt a nem szláv nyelvű etnikumok -így a magyarok és németek- kollektív bűnösségének megállapítása. Edvard Beneš 33. dekrétuma (rendelete) a szlovákai magyarokat megfosztotta állampolgárságuktól, befagyasztotta bankbetéteiket, betiltotta anyanyelvük használatát, az egyetemi hallgatókat kizárta az oktatásból, feloszlatta a kulturális egyesületeket, továbbá lehetővé tette a magyarok földjeinek elkobzását. 1945-ben népbíróságok 75.000 szlovákiai magyart ítéltek el háborús bűnösként, és utasítottak ki az országból. 1946-47 telén 44.000 személyt "csoportosítottak át" a hadsereg segítségével. A több napos, fűtetlen marhavagonokban "utaztatás" után a csehországi vasútállomásokon szervezett emberpiacokon cseh gazdák választhatták ki közülük a munkaerőt. A lakosságcsere-egyezmény keretében -melyet Magyarországtól sikerült ezekkel az eszközökkel és némi Szovjetuniós ráhatással Csehországnak kikényszerítenie- annyi szlovákiai magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. Ezen felül a "háborús bűnösök" átvételét vállaltuk. A szlovákok 15.000 hold földet és 4.400 lakóházat, ezzel szemben a magyarok 160.000 holdat és 15.700 házat hagytak maguk mögött. Több mint 423.000 felvidéki honfitársunk élt a "visszaszlovákosítás" lehetőségével, így "visszatérve" szlovák anyanemzetéhez megtarthatta vagyonát - ismertette a történelmi tényeket az országjárást szervező Mozaik Egyesület elnöke, Tóth Attiláné.

A keresztet Szendi József nyugalmazott érsek, Niederhoffer Zoltán református lelkész és Isó Zoltán evangélikus lelkész áldotta meg. Az imádság után Veszprém város polgármestere, Debreczenyi János kötötte fel a város szalagját a keresztre. Minden magyar felelős minden magyarért, párttól és vallástól függetlenül -tette hozzá-, és remélem, hogy a 2004 december 5-ei eredménytelen, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz hasonló események nem történhetnek meg újra.

A kereszt felirata: Magyar Kálvária 1945 1948