A Novák Ilona múzeumpedagógus által megálmodott mozgó kiállítás 2004-ben készült el, és 2007 óta járja az országot, azóta közel 88 000 látogató tekintette meg. A korabeli marhavagonban berendezett tárlat személyes sorsokon keresztül mutatja be a holokauszt borzalmait. A vagon falain látható fotók, magyarázó feliratok, idézetek, a padlójára festett lábnyomok, a vasúti kocsi előtt egymásra hányt bőröndök a végső utazás körülményeit és a koncentrációs táborok világát idézik meg. A március 19-i, szerda délelőtti ünnepélyes veszprémi megnyitó előtt a Jobbik Magyarországért Mozgalom Veszprémi Alapszervezete tüntetést szervezett a vasútállomás épülete elé.
Porga Gyula
A megnyitón Porga Gyula, Veszprém polgármestere azt hangsúlyozta, hogy nem válhatunk érzéketlenné a szenvedés iránt, a holokauszt nem válhat kiüresedett emlékké. A mostani kiállítás a halottak végeláthatatlan menetére emlékezik – szimbolikusan és egyben valóságosan. – Nem engedhetjük meg, hogy bárki fenyegetve érezze magát ma Magyarországon, mindent meg kell tennünk, hogy a holokauszt borzalmai soha ne ismétlődhessenek meg – mondta Veszprém polgármestere.
Zoltai Gusztáv
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója megemlékező gondolataiban először a veszprémi zsidóság történetét foglalta össze, majd a holokauszthoz vezető útról szólt az jelenlévőknek: – A zsidók tömeges deportálását a náci megszállók az akkori magyar hatóságok tevőleges közreműködésével hajtották végre – vezető politikusok jóváhagyásával. A tömeggyilkosságban való bűnsegédlethez a talajt a Horthy-rendszer negyedszázados antiszemita közszelleme és a meghozott zsidótörvények teremtették meg. A többségi magyar társadalom nézőpontjából a magyar zsidók megsemmisítésére való visszaemlékezés nagyon nehéz feladat; a nemzeti önismeret próbaköve. A múlt ismerete nélkül nem lehet a jelent úgy formálni, hogy a jövőben is elfogadható legyen. Az energiát a tanításba kell fektetni, tudatosítani kell a gyermekekben, hogy az ember mit tehet embertársa ellen. A kiállítás segíthet abban, hogy a halál és a gyűlölködés helyett az élet és a szelíd szolidaritás rendje maradjon meg normának Magyarországon – emelte ki Zoltai Gusztáv.
Forgács János
Az ünnepélyes szónoklatok után személyessé vált a megnyitó hangulata, amikor Forgács János holokauszt túlélő röviden felelevenítette emlékeit a borzalmas utazásról és a lágeréletről. Forgács Jánost 16 éves korában Gödöllőről deportálták, megjárta Birkenaut, Auschwitzot, Dachaut, és egész családját elvesztette. Története kísértetiesen hasonlít Kertész Imre Köves Gyurijának sorsához, és szóhasználatában is „idézte” Nobel-díjas írónk regényét: „naivan álltunk az események sodrában, fogalmunk sem volt, mi történik velünk”.
Ilan Mor
– Az iskolában is tudást kapnak a gyerekek, és ezen a kiállításon is tudást lehet szerezni – mondta Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, aki a tárlat megnyitója előtt éppen a Lovassy László Gimnáziumban tartott előadást. – Küzdeni kell a közömbösség és a tudatlanság ellen, tudni kell arról, hogy a holokauszt itt, ezen a földrészen történt meg, és nem a Holdon. Minél többen látják ezt a kiállítást, annál kevésbé lesz antiszemitizmus – mutatott rá a nagykövet, és kérte, hogy minél több veszprémi diák nézze meg a vagon-kiállítást.
A megnyitó zárásaként Radnóti Zoltán rabbi az igazság szubjektivitásáról és a pápai zsinagóga tóraszentélyének szövegéről mondta el gondolatait. A rabbi szerint az igazság mindig szubjektív, de vannak objektív dolgok: ezek pedig a tények, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. – A pápai zsinagóga tóraszentélyének falába ezt a mondatot vésték: „Tudd, ki előtt állsz!” Egyrészt mindenki előtt, másrészt saját történelmünk, saját múltunk előtt, végül pedig saját magunk és gyermekeink előtt állunk – s hogy mit mesélünk, mondunk nekik, az csak rajunk múlik. Vallási felekezettől függetlenül tanulnunk kell a mártírok emlékéből, hogy hozzájuk méltók tudjunk lenni – mondta Radnóti Zoltán.
A beszédek után Novák Ilona múzeumpedagógus tartott tárlatvezetést a megjelent érdeklődőknek.
Amíg a kiállítás megnyitóján a Józan Ész Társasága tagjai „Torkig vagyunk az antiszemitizmussal!” feliratú transzparenssel a kezükben álltak, addig a vasútállomás előtt a Jobbik Magyarországért Mozgalom Veszprémi Alapszervezete a kettős mérce ellen tüntetett. Kovács Rajmund városi elnök a sajtó képviselőinek elmondta: nem kívánja kétségbe vonni, hogy minden népnek joga van a halottait gyászolni, ám úgy véli, hogy ez a holokauszt kiállítás magyarellenes propaganda.
Kovács Rajmund
– A kiállítás korábbi helyszínein diákokat vezényeltek ki a kiállítás megtekintésére. Ez ellen határozottan tiltakozunk. Remélem, Veszprémben nem kerül sor ilyenre, és az intézményvezetők rábízzák a szülőkre, hogy gyermekeik megtekintsék-e a kiállítást, avagy sem. A történelem során a magyarok ellen elkövetett bűnökre való emlékezés nem jelenik meg kellő hangsúllyal: nem emlékezünk meg méltó módon a délvidéki vérengzésről, a beneši dekrétumok még mindig érvényben vannak, Szlovákiában pedig még mindig él a nyelvtörvény. Bízom abban, hogy nemsokára egy olyan vagon is megtekinthető lesz ezen a vasútállomáson, amely bemutatja az ÁVO és az ÁVH bűneit, a recski haláltábor borzalmait, a kommunista uralom alatt működő munkatáborok mindennapjait – mondta a Jobbik városi elnöke. A kettős mércéről szólva kifejtette, meglátása szerint Izraelben állami szintre emelték a terrorizmust, a Gázai-övezet koncentrációs táboraiban közel 1,5 millió ember él. – Tiltakozunk a palesztin emberek üldöztetése, valamint az ellen, hogy ha valaki kritikával illeti Izrael államot, akkor antiszemitának bélyegzik – fogalmazott Kovács Rajmund.
