A szakmai fórum a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a „8. sz. főút” Térségi Fejlesztési Tanács szervezésében valósult meg, amelyen az éves szinten összesen több mint 2 millió tonna árut megmozgató gazdasági szereplők is részt vettek. A találkozó elsődleges célja az volt, hogy összegyűjtsék a különböző szervezetek által tapasztalt észrevételeket, melyek birtokában hatásosan lehet érvelni a kormányzat felé a főút fejlesztésének felgyorsítása mellett.
Elsőként dr. Markovszky György, a kamara elnöke ismertette a rendkívüli ülés témáját, valamint elmondta azt is, hogy „hazánknak megfelelő infrastruktúrára van szüksége” az export és az import forgalom biztosításához. Az elnök arról is tájékoztatott, hogy a megye tíz legnagyobb vállalkozásából kilenc eljött a találkozóra, akik mind a 8-as úton juttatják el termékeiket a céljaikhoz, de a személyszállításért felelős volán társaságok is jelen voltak.
– A tanács nem döntéshozó szerv, viszont meghatározó szerepet tölt be a döntések előkészítésében – fogalmazott köszöntőjében dr. Horváth Zsolt, a „8. sz. főút” Térségi Fejlesztési Tanács elnöke. Hozzátette, cselekvési terveik között szerepel a közlekedés biztonságának javítása, különböző gazdasági fejlesztések, valamint a civil szektorral való együttműködés is. Az elnök kiemelte, hogy naprakész adatokkal és mindennapi információkkal kell bizonyítaniuk a döntéshozók számára, hogy „ennek a gazdasági fejlesztésnek ország szintű hatása van”.
A szakmai fórumon részt vevő gazdasági társulások számos észrevételt jeleztek a szervezők felé, melyek között szerepelt a 8-as főút és az M7-es autópálya kapcsolatának, illetve az utak minőségének javítása. Ez különösen fontos például a tetőcserepet szállító, városunkban található cég esetében, hogy jelentősebb károk nélkül működhessen a szállítás. Hozzászólásban hangzott el, hogy a forgalom és az út átbocsátóképessége nincs összhangban, a fehérvári irány „katasztrofális”, a Balatonkenese irányába tartó út vége pedig „logikátlan”. Megtudtuk azt is, hogy tömegközlekedés szempontjából a Hajmáskér-Sóly elágazó a legveszélyesebb szakasz, ahol egy csuklós busz áthaladása „szerencsejátékkal” ér fel.
A felvetésekre reagálva dr. Horváth Zsolt úgy fogalmazott, hogy a következő öt évben a hiányzó elkerülő szakaszok építését magas prioritással fogják kezelni. – Apró lépésekről van szó, de ezek olyanok, melyek minőségi előrelépést jelentenek – zárta gondolatait a tanács elnöke.
