A statisztikai számokon kívül számos szociológiai választ is ad az októberben kezdődő népszámlálás. Ezek részleteiről a Balatoni Integrációs Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoport munkatársát, Dombi Gábor kutató-kutatásszervező szociológust kérdeztük.
– Miért fontos a népszámlálás?
– A népszámlálás hazánkban mintegy 140 éves időtávban tízévenként zajló teljes körű, azaz minden Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező emberre kiterjedő demográfiai, társadalom és életmódvizsgálat. Elméleti haszna, hogy az alkalmazott módszertannal párhuzamosan a lehető legpontosabb képet mintázza az adatfelvétel időpontjában éppen aktuális társadalomról. A kapott adatokat idősorokba rendezve pedig folyamattrendeket ismerhetünk fel, amelyek alapján kirajzolódik, hogy honnan, milyen múlt szerint alapozva a jelent, milyen irányokba mozog a társadalom. Ezek alapján a népszámlálás gyakorlati haszna a tervezhetőség feltételeinek megalapozása, úgy mint hosszú távú demográfiai, népesedési folyamatok, uniós és egyéb nemzetközi pályázati lehetőségek kiaknázása, az ország erőforrásainak hatékonyabb felhasználása.
– Milyen adatok szűrhetők le az eredményekből?
– A népszámlálások eredménye egy átfogó társadalom- és korrajz, amely segítségével többek között nyomon követhető a társadalom nemek, életkor, iskolai végzettség, mobilitás, foglalkozás, életmód, országhatárokon belüli és nemzetközi migrációs szerkezet szerinti változása. Megismerhetjük a nemzetiségi-etnikai viszonyrendek változásait, a vallásosság mértékét és típusait, a tartós betegségek, fogyatékosságok alapvető és általános információit, feltárulnak a lakáshelyzet társadalmi képletei. Ezek különböző mérési szintű változók sokaságát eredményezik, amelyeket aztán matematikai, statisztikai módszerekkel lehet elemezni. Ez utóbbi munkához – szemben az adatfelvétel egy hónapos időintervallumával – évek kellenek.
– Milyen információkat kell megadnunk?
– A Magyarországon megvalósult népszámlálások módszertani tematikája 140 év alatt sokat változott, mintegy hozzáidomult a népszámlálások szükséges követelményeihez. A teljes időtávra fordítva természetesen vannak változatlan kérdéscsoportok, ezek alapvetően demográfiai jellegűek, a népesség nemek, életkorszerkezet, családi állapot, háztartás, területiségi, lakóhely és nemzetiség szerinti szerkezetét mutatják, de bőségesen akadnak változó szerkezetű, vagy a korábbiakhoz képest új kérdéscsoportok is.
A 2011-es népszámlálás során a Központi Statisztikai Hivatal négy adatfelvételi kérdőívet alkalmaz. Kettő intézeti kérdőív, vagyis az adott intézményekre, költségvetési szervezetekre és azok épület ingatlanjaira vonatkozik, a másik kettő lakossági, ezek közül az egyik a személyi, a másik a lakáskérdőív.
A személyi kérdőív hat kérdésblokkból áll. Az első kérdésblokk tartalmazza a demográfiai kérdéseket, (például nem, életkor, állampolgárság, család, háztartás); a második kérdésblokk öleli fel az iskolázottság; a harmadik az idegen nyelv-ismeret kérdéskörét. A személyi kérdőív negyedik blokkja a foglalkozás, munkahely, közlekedési jellemzőkre vonatkozik; az ötödik a nemzetiségi, nyelvi kötődés, vallás; a hatodik, lezáró fejezetrész a tartós betegségekre, fogyatékosságokra kérdez.
A lakáskérdőív a lakó és/vagy üdülőingatlan(ok) alapvető adatait járja körül, kezdve a lakóegység típusától, korától, használati jogcímétől a komfortosságon át a lakásban lakók, vagy a lakást, üdülőt életvitel, illetve alkalomszerűen használók számáig.
– Mi volt az előző népszámlálás „meglepetése”?
– Mivel tartós idősorokról van szó, a felvett adatok szerkezetében jellemzően csak akkor láthatnánk „meglepő” dolgokat, ha két adatfelvétel között valami, az egész társadalomra globálisan kiterjedő, igen drasztikus, egyben kiszámíthatatlan hatásokkal járó jelenséghalmaz hatásai érvényesülhetnének. Azonban ezekről is lenne valamilyen képünk, mivel a számos társadalomkutató cég – például a TÁRKI – folyamatosan, a népszámlálások között is minden évben többször is végez reprezentatív lakossági mintákon társadalomvizsgálatokat, amelyekből láthatjuk az éppen zajló folyamatok eredményeit.
A nemzetiségi-etnikai hovatartozás kérdésköre azonban elgondolkodtató a 2001-es népszámlálás adatait figyelve. Ezek eredményei alapján a cigány (roma) kisebbség regisztrált népességszáma jóval elmaradt a cigány népességszámra vonatkozó becslésektől. 2001-ben mintegy kétszázezer ember sorolta magát valamely megközelítés alapján cigánynak, ugyanez 20 évvel korábban, 1980-ban megközelítette a négyszázezer főt, s közben a legóvatosabb becslések szerint sem csökkent a cigány etnikai kisebbség száma Magyarországon.
– Mi a mostani népszámlálás legfontosabb célja?
– Egy népszámlálási kérdőívben minden kérdés egyformán fontos. Ami adott esetben talán nagyobb érdeklődésre adhat okot, az a nemzetiségi-etnikai, illetve a vallásfelekezeti hovatartozás. A nemzetiségi-etnikai hovatartozás kérdésköre iránti érdeklődés lehetséges okairól az előbbiekben már ejtettem néhány szót, a vallási hovatartozás kérdéskörével kapcsolatban az azt bevezető politikai vita adhat új aktualitást.
A korábbi, szocialista vezetésű kormány idejében készült népszámlálási szempontelőírásokban nem tervezték a vallási, felekezeti hovatartozásra való kérdéskör szerepeltetését. A 2010-es kormányváltást követően felülírták a szocialista kormány ebbéli terveit, és a 2001-es népszámláláshoz hasonlóan, újra beemelték a népszámlálás kérdései közé a vallási hovatartozás. Ezt a kérdést nyilván értékrend és gondolkodás, politikai kultúra és szemléletbeli különbségek determinálják, nem véletlen párhuzamban azzal, hogy ez a kérdés feltehetően további politikai alapú csatározások felszíne lehet a jövőben.
– Hogyan viselkedik az embert, ha ilyen információkat kérdeznek tőle? Mindenki válaszol?
– Az adatszolgáltatás népszámlálás esetében törvényi jogerő alapján kötelező, de a kérdések egy része esetében (nemzetiség, etnikum, anyanyelv, vallás, tartós betegség, fogyatékosság) önkéntes. A népszámlálás adatfelvételét igen szigorú adatvédelmi előírások bástyázzák körül, ezzel adekvát összefüggésben az adatok anonim módon (család és utónév nélkül) kerülnek rögzítésre, vagyis egyénileg senkire sem lesznek visszavezethetők.
Az adatfelvételt szakszerűen kiképzett kérdezőbiztosok hajtják végre, akiket nagy tapasztalattal rendelkező instruktori hálózat felügyel és ellenőriz. A korábbi népszámlálásokhoz képest újdonság, hogy 2011-ben először van mód internetes alapú adatkitöltésre.
