Az elektromos árammal működő légkondicionáló berendezések elterjedése miatt a nyári elektromos áram fogyasztásunk már szinte meghaladja a téli fogyasztást, amely az éghajlatváltozást okozó széndioxid-kibocsátás további növekedését idézi elő, tehát ez az út nem járható.
Mit tehetünk hát a meleg ellen? Árnyékoljunk. Az árnyékolásnak több funkciója lehet, ezek közül az éghajlatváltozás miatt megnövekedett nyári hőmérséklet kint tartása a fő cél.
„Gondoljuk át, tervezzük meg az árnyékolást, válasszunk a környezetünknek, lakásunk adottságainak és a pénztárcánknak megfelelő megoldást. Természetesen módon a növények alkalmazásával is megoldhatjuk az árnyékolást. Lehet ez zöld homlokzat, vagy lugas, esetleg lombhullató fa, amely nyáron árnyékol, télen viszont átengedi az akkor oly kedves napsugarakat. Aztán alkalmazhatunk például a napellenzőt, vagy napvitorlát vízhatlan, időjárásálló ponyvából, lehet redőnyünk, zsalugáterünk vagy fatáblánk. Ezeket a hajnali/reggeli átszellőztetés után becsukjuk, így tartják meg a kellemesebb belső hőmérsékletet.” – mondta el Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetője.
Megtudtuk azt is, hogy a közhiedelemmel ellentétben a szobák függönyös besötétítése nem ad jó megoldást, maximum szubjektív hőérzetünket javítja (a sötétet hűvösebbnek érzékeljük), sőt a nehéz, sötét anyagok napkollektorként begyűjtik és a szobába sugározzák a meleget. Igazán csak a külső árnyékolás ad jó megoldást.
„Ha már tervezéskor gondolunk az elkövetkező forró nyarakra, alkalmazhatunk túlnyúló tetőt, vastagabb szigetelést, főleg a födém esetén, vagy akár utólag is beépíthetünk külső, lamellás árnyékoló-szerkezetet (amely akár önműködően reagál a külső/belső hőmérsékletre, napszögekre). A ház anyaga is fontos, hiszen milyen kellemesen hűvösek mostanában a régi vályog és kőházak” – tette még hozzá a programvezető.
