A kártevő a 2000-2001-es években terjedt el Veszprém megyében. Ma már egész Magyarországon és Európa legtöbb országában károsít. Súlyos kártételt okoz a lárvája, amely május közepén kel ki a talajban, ahol a fiatal kukoricatövek gyökereit károsítja. A fejlett lárva a gyökereket (támasztó gyökereket is) átrágja, amely kártételével növénydőlést okoz. Ha a talaj kellően nedves, a gyökérzet regenerálódik és ilyenkor gyakori, hogy a megdőlt tő szára „hattyúnyakszerűen” görbül és így fejlődik tovább. A növénydőlések jelentős gazdasági kártételt okoznak.
A lárvák bábozódása, majd a bogár rajzása június közepétől kezdődhet. A rajzás kezdetben csak azokon a területeken figyelhető meg, ahol a kukoricát egymás utáni években termesztették. Később a bogár átrepül és betelepedik az egyéves kukorica állományokba is. A virágzás, címerhányás előtt a leveleket az erek mellett hosszanti irányban hámozgatja. Ha a virágzás elkezdődik, akkor a címeren és a bibeszálakon okoz kárt rágásával. Súlyosabb esetben a bibeszálakat tövig rágja és ezzel a termékenyülést, a szemképződést gátolja. Ha egy tövön 3-5 kukoricabogár látható védekezésre van szükség (ez a határérték csemegekukorica, vagy vetőmagnak termesztett hibridkukorica előállítás esetén 1 db)!
Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági növények kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel tilos. A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják. Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat (ez az ún. méhkímélő technológia). A méhveszélyesség szempontjából nem veszélyes vagy nem jelölésköteles készítmények korlátozás nélkül kijuttathatók.
A légi növényvédelem esetén a növényvédelmi szakirányító köteles - legkésőbb a munkavégzés napján - bejelenteni a légi növényvédelmi munkavégzés helyét és idejét a munkavégzés helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságnak.
Növényvédő szereket a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének (engedélyokirat), illetve címkéjének előírásai szerint, a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasítás betartásával szabad felhasználni úgy, hogy az ember és állat egészségét, valamint a környezetet ne veszélyeztesse. Növényvédelmi tevékenység során növényvédő szer nem kerülhet a kezelendő területen kívül más területre!
