A Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetében működő MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoport kutatói is részt vettek az eddigi legnagyobb, az EU 6. Keretprogramja által támogatott EUCAARI (Aerosol Cloud Climate and Air Quality Interactions) projektben.
A légköri aeroszol részecskék (amelyeket szálló pornak is neveznek) a napsugárzást visszaverő pára- és felhőrétegek kialakulásában játszott szerepükön keresztül mérséklik az üvegházhatású gázok által indukált globális felmelegedést. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a szigorodó levegőminőségi előírások és a jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiák alkalmazása következtében az aeroszol részecskék jelenlegi hűtő hatása 2030-ra jelentősen csökkenni fog. Ez a globális átlaghőmérséklet kb. 1 oC-os emelkedését fogja eredményezni. Ez az egyik fő kutatási eredménye a nemrég lezárult EU 6. Keretprogramja által támogatott EUCAARI projektnek (Aerosol Cloud Climate and Air Quality Interactions).
A Markku Kulmala professzor (University of Helsinki, Finnország) által koordinált projekt az aeroszol részecskék és nyomgázok felhőkre és éghajlatra gyakorolt hatásának jobb megértését eredményezte. Az EUCAARI volt az eddigi legnagyobb aeroszol kutatási projekt Európában. A projekt összköltségvetése 15 millió euro volt, amelyből 10 millió eurót az EU 6. Keretprogramja biztosított. A 2007-től 2010-ig zajló projektben 24 ország 48 kutatócsoportja vett részt, köztük a Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszékén működő MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoport is. A projekt következtében jelentősen bővültek ismereteink az aeroszol képződésének és hatásának fizikai hátteréről a nano méretektől a globális léptékig, az ezred másodperctől az évszázados időtartamig. A légköri aeroszol bolygónk sugárzási mérlegére gyakorolt hatása (hűtés vagy melegítés) mértékének meghatározása nélkülözhetetlen a várható éghajlatváltozás megbízható előrejelzéséhez.
A projektben felszíni, repülőgépes és műholdas megfigyelések alapján széleskörű vizsgálatokra került sor nem csak Európában, hanem Kínában, Dél-Afrikában, Brazíliában és Indiában is. E vizsgálatok eredményei elősegítették a légköri aeroszol részecskék életciklusának elméleti megismerését, s amelyek lehetővé tették az éghajlati és légszennyeződési modellek jelentős mértékű fejlesztését, új európai légszennyezési forgatókönyvek (szcenáriók) megalkotását. A projekt során kapott eredmények lényeges célja az volt, hogy erősítsék az európai politikai döntéshozatalt a globális levegőminőség-monitoring új stratégiájának és végrehajtási tervének létrehozásában, valamint abban, hogy Európa vezető szereplő legyen a környezetei megfigyelési technológiák fejlesztésében és felhasználásában.
Az aeroszol részecskék részben pozitív, részben negatív hatásúak. Pozitív hatásként a globális felmelegedés mérséklése, negatívként az emberi egészségre gyakorolt hatások említhetők. Az egészségre gyakorolt káros hatások szabályozását megnehezíti az a tény, hogy a részecskék sokféle forrásból származnak. Az EUCAARI projekt vizsgálatai szerint Európában az aeroszol részecskék tömegkoncentráció mérséklésének leghatékonyabb módja az ammónia-kibocsátás csökkentése. A nitrogén-oxidok kibocsátásának mérséklése is hatásos lehet, de ez az ózonkoncentráció növekedését idézheti elő, amely a levegőminőségre újabb nemkívánatos, negatív hatást gyakorolna. A kén-dioxid kibocsátás csökkentése különösen a kelet-mediterrán régióban vezetne az aeroszol okozta légszennyezés mérséklődéséhez.
A szerves aeroszol részecskék koncentrációjának csökkentése lényegesen nehezebb feladat, mivel ehhez a közlekedésből és a biomassza elégetéséből származó gáznemű anyagok és aeroszol részecskék kibocsátását kellene szabályozni. Mára továbbá világossá vált, hogy Európában a szerves részecskék jelentős része nem a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből, hanem biológiai forrásokból, a mai élővilágból származik. Az ún. másodlagos szerves részecskék keletkezhetnek pl. boreális tűlevelű erdőkből, vagy a biomassza elégetésekor felszabaduló gázokból, de lehetnek elsődleges biológiai részecskék is (pl. pollenek, gombák, vírusok, növényi „törmelékek”). Valószínű, hogy e források az éghajlatváltozás hatására változni fognak, a változás mértékét azonban jelenleg nem tudjuk megbecsülni a fellépő visszacsatolási mechanizmusok sokfélesége miatt.
