Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) szerint étkezési utalvánnyal kisebb munkáltatói teherrel kompenzálható a nettó bérek 2014-ig tartó csökkenése. Ez a szervezet szerint a belgazdaságra is kedvező hatást gyakorolhat, ugyanis belföldi fogyasztást generál, ráadásul a hazai vállalkozásoknak (vendéglátóhelyeknek, helyi kisboltoknak) teremt többletbevételt.
Bessenyey Bálint, az EUFE igazgatója szerdán a szervezet budapesti háttérbeszélgetésén elmondta: a Széll Kálmán Terv alapján az adójóváírás megszűnik, a szuperbruttó kivezetése pedig az esetek túlnyomó többségében nem tudja ezt a hatást ellensúlyozni. Hatékony és valós megoldást a bércsökkenés kompenzációjára az étkezési utalvány nyújthat: míg 18 ezer forint értékű étkezési utalvány teljes munkáltatói költsége 21.000 forint, ha ezt a bérbe építenék be, 10.368 forint nettó összeget kapna a munkavállaló.
A szuperbruttó kivezetése mintegy 80-90 milliárd forint többletet hagyna a munkavállalóknál, azonban az adójóváírás kivezetése 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ahhoz, hogy ezt az összességében 60 és 90 milliárd forint közötti csökkenést a munkáltatók bérben kompenzálják, 120-180 milliárd forintot kellene bérnövelésre fordítaniuk. Az étkezési utalványok juttatásával 70-100 milliárd forint ráfordítással lehetne ellensúlyozni az alkalmazottak nettó bércsökkenését az egyesület szerint.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke (MSZOSZ) a tájékoztatón úgy vélekedett, jelentős reálkereset-csökkenés várható. Elmondta, az alsóbb kategóriákban (minimálbér, bérminimum) megtörtént az adórendszerbeli változások hatásának kompenzációja, a többi kategóriában azonban problémák vannak. A Széll Kálmán Terv további jövedelemcsökkentő tényezőket tartalmaz, amelyeknek a kompenzációjáról nincs szó, s az infláció is nagy nyomást jelent.
A helyi szinteken a nettó bérről tárgyalnak a szakszervezetek, ezért a béren kívüli juttatásoknak, amelyek beleszámítanak a nettó jövedelembe, még nagyobb szerepük lesz - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy két lehetőség van: rábírni a munkáltatókat arra, hogy továbbra is adjanak - esetleg nagyobb értékben - étkezési utalványokat, most ugyanis a legjobb esetben fele részben használják ki a lehetőségeket. A másik lehetőséget az adókedvezmény növelésében, illetve a régi rendszerhez visszatérésben látja, amikor ez a juttatási forma még nem volt adóköteles jövedelem.
Bartha Attila, a KOPINT-TÁRKI kutatási igazgatója elmondta: a GDP az idén már közelíti az öt évvel ezelőtti szintet, de a nettó reálkeresetek, és különösen a lakossági fogyasztás szintje még számottevően elmarad attól. Ha volt is túlfogyasztás, mára megszűnt - tette hozzá. A súlyos törlesztési terhek egyre jobban korlátozzák a lakosság fogyasztási képességét, a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése mérsékelten hat a fogyasztásra a kutató szerint.
A belföldi kereslettől függő piaci szolgáltató szektorok, így a kereskedelem és a vendéglátás krízise különösen mély: a 2008 eleje óta eltelt 13 negyedévből 11-ben növekedése kisebb (visszaesése nagyobb) volt, mint a GDP-é. Ilyen helyzetben minden lépés fontos, amely a jövedelmi, fogyasztási lehetőségeket stabilizálja - mondta.
Az EUFE igazgatója hozzátette: az étkezési utalvány a fogyasztás élénkítése mellett kiküszöböli a területi aránytalanságokat is, hiszen a papíralapú utalvány az ország bármely pontján működő számos vendéglátóhelyen vagy egyéb partnernél elkölthető. Ezen kívül segíti a gazdaság kifehérítését és a munkavállalók életminőségének javítását.
Az EUFE-t 2000-ben alapította a három, étkezési utalvány forgalmazásra szakosodott vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo. A piacon nemrég megjelent egy állami tulajdonrésszel rendelkező új szereplő, a Posta Paletta is.
