A varasodást okozó gombabetegség a leveleket, virágokat, terméseket és a sarjhajtásokat egyaránt megtámadja.
A levélen először 5-10 milliméter átmérőjű kerek, halványzöld, a levél színe felé kidomborodó foltok láthatóak, később ezeken a foltokon barna, bársonyos gombatelepek alakulnak ki, végül a levélfoltok elhalnak, és szürkésbarna színűek lesznek. Virágfertőzés esetén az előbb említett gombatelepek sugarasan szétterülnek a sziromleveleken, csészeleveleken, virágkocsányon. Fiatal gyümölcsön először apró, majd a gyümölcs fejlődésével egyre növekvő 5-10 milliméter átmérőjű, sötétbarna gombatelepek figyelhetők meg. Később ezek a foltok elparásodnak, varasak lesznek, a gyümölcs felülete egyenetlenné válik és enyhén berepedezik.
A gomba a lehullott, fertőzött levelekben telel át, ahol fokozatosan kifejlődnek és tavasszal beérnek a termőtestei, melyekből nedvesség hatására kiszabadulnak a varasodás elsődleges fertőzés forrásai, az aszkospórák. Az aszkospórák kiszóródása az alma rügyfakadásától fokozatosan nő a virágzásig. A tömeges fertőzés legnagyobb veszélye a virágzást követő második hét végéig tart.
Ezek a spórák légmozgással jutnak a növényi részekre, a kedvezőtlen körülményeket jól viselik anélkül, hogy a csírázóképességüket elvesztenék. A spórák csírázásának két feltétele van: az egyik a növényfelület nedvessége (eső, harmat, magas páratartalom), a másik pedig a levegő hőmérséklete. Minél melegebb a levegő, annál rövidebb ideig tartó nedvesség szükséges a növény felületén a spórák kicsírázásához. A növényre került spórák kicsíráznak, bejutnak a növénybe és kifejlődnek a barna, bársonyos gombatelepek, amelyek újabb fertőző spórákat képeznek. A gombaspórák esőcseppekkel terjednek tovább a fa koronájában és egészen a vegetációs időszak végéig fertőzhetik az almát.
A betegség leküzdésének egyik lehetősége a gombatelepek kialakulásának megakadályozása a levelekben az alábbi módszerekkel:
─ a lehullott levelek összegyűjtése, megsemmisítése, talajba forgatása;
─ a lehullott levelek gyors korhadásának elősegítése úgy, hogy a lehullott leveleket nitrogén tartalmú műtrágyával kell lepermetezni, mert a levelek korhadása gátolja a kórokozó termőtesteinek kialakulását;
─ lombfertőtlenítés tiofanát-metil hatóanyagú készítménnyel, vagyis lombhulláskor a fán maradt és a talajon lévő lombot lemosásszerűen kell lepermetezni.
Az eredményes növényvédelem alapvető feltétele a spórafertőzés megakadályozása. A védekezés felszívódó és kontakthatású szerekkel végezhető. Kontaktszerekkel csak megelőzhető a fertőzés, de már a levélbe behatolt, tüneteket mutató kórokozót csak felszívódó hatóanyagú szerekkel érhetjük el. Az eltérő hatóanyagú és hatásmechanizmusú szereket a lehetőség szerint váltogatva alkalmazzuk.
