Kutya nehéz dolga volt Jordán Tamásnak, de újjá teremtette, a politika mocsarából a művészet magasságába emelte a Nemzeti Színházat, fogalmazott Hiller István. Majd hozzátette, hogy hosszas viták után ma végre újra arról szól a Nemzeti Színház, amiről szólnia kell, színházról, színművészetről, darabokról, színészekről, s ez Jordán Tamásnak köszönhető. A miniszter ígéretet tett a művésznek, hogy jövőbeni vállalásában is számíthat majd személyes segítségére és a tárca támogatására is. A direktorok és a miniszter is értékelte az elmúlt fél éves munkát, amikor a régi igazgató, Jordán teljes gőzzel, magas színvonalon teljesítette ki az idei évadot, az új igazgató, Alföldi pedig a mellette lévő irodában már a következőt készítette elő. Hiller István hangsúlyozta, hogy a politikának tudnia kell, hol van a helye a művészetben. A műsoralkotásban, egy csapat, társulat tagjainak megválasztásában pedig nincs helye. A politikának az a dolga, hogy teljesítse, megadja a megfelelő feltételeket.
Jordán Tamás nehezen beszél a búcsúról, még akkor is, ha maga döntött úgy, hogy megválik a Nemzetitől. Rengeteg az emlék, sűrű, katartikus érzések kavarognak bennem, - fogalmazott a direktor. Azt mondja ő az, aki teljes mértékig hisz a determinációban, vagyis abban, hogy sorsunk meg van írva. Ebben a sorskönyvben elérkezett a következő fejezet. Színházat kell csinálni Szombathelyen. Ahogy annak idején nehezen vált meg az Egyetemi Színpadtól, majd épp úgy nehéz szívvel hagyta ott Berlint, most a Nemzeti Színházért is fáj a szíve, de döntését nem bánta meg. Alföldivel való együttműködése az elmúlt fél évben pedig valóban példaértékű, de ez nem csoda, hisz régóta ismerik egymást, tisztelik, becsülik egymás munkáját, sőt bizonyos dolgokban egyformán is gondolkoznak.
Alföldi Róbert úgy fogalmazott, eleinte benne is volt félelem, de amikor Jordán Tamás atyai módon megdorgálta kicsit, ezzel rögtön a helyére kerültek benne a dolgok, s most teljes belső nyugalommal áll neki a munkának. Célja, hogy messzemenőkig teljesítse, amit pályázatában vállalt, s olyan színházat hozzon létre, mely méltó nevére, ugyanakkor mindenki megtalálja benne a szája ízének valót. Alföldi elmondta, hogy a pletykákkal, híresztelésekkel ellentétben nem konfliktusok között zajlottak a személyi változások. Megerősítette, hogy 18 embertől váltak meg, de a következő évadba átfutó darabokban ők még tovább viszik szerepeiket. Senki sem került sem művészi szempontból, sem anyagilag méltatlan helyzetbe, jelentette ki a teátrum új igazgatója.
„A Nemzeti Színház lehetőség
arra, hogy bekapcsolódjunk a kortárs európai kultúrába, hogy korszerű színházi
nyelven beszéljünk korunkról; hogy meghatározzuk kortársaink gondolkodását és
egy valóban nyitott, integráló, többféle világszemléletet és filozófiát is
magába foglaló kulturális intézményként példát mutassunk, hogyan is lehet és
kellene élni, és figyelni egymásra ebben a zűrzavaros, de nagyon színes,
szabad, „szép új világ”-ban. (…)
(…)Engem még mindig az a romantikus, gyerekkori vágy hajt,
hogy „világmegváltó” színházat csináljunk.”
részlet
Alföldi Róbert pályázatából
A gazdasági ügyekért Hegedűs Judit felel majd, a művészeti tanácsadó Vörös Róbert.
Alföldi Róbert elmondta, hogy több nagy projektet terveznek. Fiatalokkal állítja színpadra a Bánk bánt, ezen már elkezdenek dolgozni. Az eredményhez viszont idő kell, nem múzeális, hanem élő darabot szeretne az igazgató-főrendező. Az ember tragédiáját több estén át, színről színre fogják bemutatni, egész napos programokkal tarkítva, szoros együttműködésben a Nemzeti Múzeummal. A Biblia éve alkalmából kiírtak egy pályázatot, melyre 10 magyar írót hívtak meg, köztük Spiró Györgyöt, Eszterházy Pétert, illetve Darvasi Lászlót, akik egy-egy parancsolatból írnak kortárs drámát. A legjobbakat természetesen műsorára tűzi majd a Nemzeti Színház. Alföldi 13 határon túli magyar színészt hívott meg hozzánk, akikkel egy olyan produkciót kíván létrehozni, melyet nem csak a Nemzetiben és Kisvárdán mutatnának be, hanem a határon túli magyar színházak mindegyikében. Tovább erősítve a nemzetközi kapcsolatokat, meghívta Serbán Ványa bácsiját a Kolozsvári Magyar Színházból, a Nemzeti Színház Tartuffe előadását pedig Párizsba vinnék.
Az együttműködésekről szólva Alföldi beszámolt a Művészetek Palotájával, illetve a Ludwig Múzeummal való közös projektekről. A MÜPA-val például közös jegyirodát nyitnak az Andrássy úton és közös bérleteket is indítanak. Befogadják továbbá a Ferencvárosi Fesztivált, és Tom Waits eddig be nem mutatott musicaljét is.
A következő évadban minden olyan előadás műsoron marad, melyre még kíváncsiak a nézők. (Shakespeare: III. Richárd, Reginald Rose: Tizenkét dühös ember, Csiky Gergely: Buborékok, Szmory Dezső: Hermelin, Weöres Sándor: Holdbéli csónakos, Marina Carr: A Macskalápon, Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő, Bulgakov: Mester és Margarita, Szophoklész: Oidiposz király, Szigliget, Tartuffe, George Bernard Shaw: Warrenné mestersége)
A következő évad is színes, változatos képet mutat. A Krétakör Jég című előadása néhány új szereplővel, így nem felújítva, hanem új előadásként szerepel az évadtervben. Alföldi három előadást rendez majd az Oresztészt, a János vitézt és a Parkot. Ezzel a színház úgymond vezetőrendezője is Alföldi Róbert.
Új előadások a következő évadban:
Euripidész: Oresztész (rendező: Alföldi Róbert)
Bertold Brecht: A kivétel és a szabály (rendező: Zsótér Sándor)
Reményik Zsigmond: Pokoli disznótor (rendező: Dömötör András)
Kacsóh Pongrác: János Vitéz (rendező: Alföldi Róbert)
Jean Racine: Atália (rendező: Valló Péter)
Botho Staruss: A park (rendező: Alföldi Róbert)
John Webster: Amalfi hercegnő (rendező: Balázs Zoltán)
