Megszűnik a passzív táppénz néven ismert ellátás - jelentette be a kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján, miután a kabinet a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben több döntést is hozott a táppénzrendszer változtatásáról. Nagy Anna közölte azt is, hogy még májusban a kabinet elé kerülhet a rokkantnyugdíjakat érintő új szabályozás végleges változata. A passzív táppénz megszüntetését Nagy Anna azzal indokolta, hogy ezt gyakran nem valódi betegség miatt veszik igénybe, sokkal inkább a munkanélküliség elől nyújt "menedéket" egyfajta szociális ellátásként.
Tájékoztatása szerint a passzív táppénzen lévők aránya meredeken emelkedett az elmúlt években, tavaly már 84 ezer ilyen ellátással számoltak. "A kormány szeretné, ha a munkavállalók, illetve a munkaviszonnyal éppen nem rendelkezők tiszta játékszabályok között találhatnák meg helyüket az ellátórendszerben: aki valóban beteg, az a táppénzellátásban részesüljön, aki pedig nem beteg, hanem valójában munkanélküli, annak az álláskeresését ösztönözze a rendszer" - mondta.
Újdonság az is, hogy az az orvos, aki jogosulatlanul állapítja meg egy beteg esetében a táppénzt, maga is köteles lesz arra, hogy visszafizesse a jogosulatlanul felvett összegeket - ismertette. A további változtatásokról szólva a szóvivő kifejtette: aki legalább 15 napja táppénzen van, jogosult lesz soron kívüli egészségügyi ellátásra, hogy minél hamarabb meggyógyulhasson, és újra munkába állhasson. Ez azt jelenti, hogy ha a keresőképtelenséget megállapító orvos ellátást rendel el, akkor soronkívüliséget biztosító beutalót adhat a betegnek. Továbbra is előírás lesz ugyanakkor az - folytatta -, hogy a szakrendelők a rendelési idejük meghatározott részében kötelesek nem soron kívüli betegeket fogadni.
