Bánki Erik, az országgyűlés sport- és turizmus bizottságának elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, befejeződtek az egyeztetések az Európai Bizottsággal, így a parlament elé kerülhet az öt látványsportra – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda – vonatkozó törvényjavaslat, amelynek elfogadása esetén az adókedvezmény-rendszer a kormány számításai szerint nagyjából 20 milliárd forint pluszt jelent a magyar sportnak. A fideszes politikus hozzátette: ennek köszönhetően várhatóan jelentősen nő a profi és az amatőr sportolók száma is Magyarországon.
„Ilyen rendszer először Magyarországon léphet életbe, így kimondhatjuk, hogy az Európai Unió minket fog követni, s végre Magyarország ismét az élen jár valamiben – fogalmazott Bánki. – A legutóbb, Gödöllőn megtartott informális sportminiszteri értekezleten nagyon sokan kérdezték Czene Attila sportért felelős államtitkárt erről a törvényről, így várható, hogy a többi uniós állam átveszi majd tőlünk a rendszert.”
A sport- és turizmus bizottság elnöke elmondta, három fordulóban kellett egyeztetni az Európai Bizottsággal a törvényjavaslatról, s mostanra az uniós végrehajtó testület az intézkedési terv 90 százalékát elfogadta, és már csak két pont van, amelyről vita folyik.
„Az egyik ilyen terület a profi sportklubok tárgyieszköz-beruházásokra, illetve -felújításokra fordítható forrásainak támogatása, a másik pedig a profi klubok által foglalkoztatott sportszakemberek és technikai személyzet bérének támogatása – mondta Bánki. – Az már az első egyeztetés alkalmával nyilvánvalóvá vált, hogy a profi sportolók fizetéséhez egyetlen forintot sem adhatunk, de ezt eredetileg is így gondoltuk.”
A politikus hozzátette, ezekben a kérdésekben 60 napon belül megfogalmazza állásfoglalását az Európai Bizottság.
„A nyáron elkezdődhetnek azok a létesítményfejlesztési beruházások, amelyek sportszakmai célokat szolgálnak, s ezekhez hetven százalékban lehet igénybe venni a társaságiadó-kedvezményt, tehát csak harminc százalék önerőre lesz szükség – fogalmazott Bánki. – Az utánpótlás-nevelési támogatás szakmai részének esetében kilencven százalék adótámogatásból leírható lesz, mindössze tíz százalék önerőt kell ehhez biztosítani, a személyi jellegű kifizetések esetén ötven százalékot lehet adótámogatásból igénybe venni.”
A sport- és turizmusbizottság elnöke azt mondta, míg korábban úgy volt, hogy csak az öt látványcsapatsport első osztályú klubjai részesülhetnek ebben a támogatásban, addig ezt mára kibővítették, így az érintett sportágak összes csapatai – osztálytól függetlenül –, illetve sportszövetségei is igénybe vehetik a társaságiadó-kedvezményből adódó támogatást.
„A törvény hatályba lépését követően a támogatások egy úgynevezett támogatási igazolással vehetők igénybe, tehát a klubok és a sportági szakszövetségek benyújtják igényüket a sporttámogatásokat ellenőrző szervezethez, amely jelenleg Nemzeti Sportintézet néven az utánpótlás-neveléssel foglalkozik, de ez a tevékenység átkerül a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, az NSI pedig átalakul – ismertette a rendszer működését Bánki. – A szervezet ellenőrizni fogja, hogy az a fejlesztési, szakmai program, amelyet finanszírozni akar az adott klub vagy szakszövetség, egybeesik-e az adott sportág fejlesztési stratégiájával. Ha a szakmai szempontok elfogadhatóak, a sporttámogatásokat ellenőrző szervezet kiadja az igazolást, amelyet az igénylő elvisz az adott céghez, amelytől a támogatást kéri. A cég átveszi az igazolást, átutalja a támogatási összeget, és az év végén vagy a következő év elején, amikor az adóbevallások elkészítésére kerül sor, csatolja az igazolást az adóbevallásához. Tehát nem a költségvetésbe fizeti be az összeget, hanem közvetlenül a klubnak vagy a szakszövetségnek juttatja el.” Bánki hozzátette, a rendszerhez szigorú, folyamatos ellenőrzés is kapcsolódik, másképp ugyanis nem lehet kizárni az esetleges visszaéléseket.
