Ám egy frissen megjelent tanulmány azt mutatja, hogy a "diótörő ember" névvel becézett emberszabású valójában füvet rágcsált legszívesebben. "Legnagyobb valószínűséggel füvet evett, és határozottan nem diót törögetett" - hangsúlyozta Thure Cerling geokémikus, a Utahi Egyetem kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben hétfőn közzétett tanulmány vezető szerzője. A modern emberhez képest mintegy háromszor nagyobb méretű zápfogakkal bíró Paranthropus boisei emberelőd nagyjából 1,2-2,3 millió évvel ezelőtt élt a Földön.
Az 1959-ben Tanzániában fellelt koponyája alapján az emberős hatalmas fogai miatt gyorsan kiérdemelte a diótörő jelzőt. Amerikai és kenyai kutatók most azt mondják, az emberszabású egyedei ugyanazokon a vad mezőkön "legeltek", mint a zebrák, disznók és vízilovak elődei. "Versenyben voltak velük, ugyanannál az asztalnál ettek" - magyarázta Cerling.
A kutatók huszonkét, akkoriban élt egyedtől származó, már törött fogakból vettek mintát úgy, hogy fúrómódszerrel elporlasztották a fogzománcot. Az így beszerzett mintában vizsgálták a szénizotópok arányát, ez derített fényt arra, hogy milyen ételeket fogyasztottak a fogak tulajdonosai. Megállapították, hogy az egyedek trópusi füveket és olyan lágyszárú növényeket ettek, amelyek C4 típusú fotoszintézist használnak, nem pedig leveleket, magvakat vagy gyümölcsöket, melyek C3-as fotoszintézist alkalmaznak.
A szakemberek szerint csak egy hasonló étrend ismert egy kihalt, fűevő cerkófmajomnál. "A C4-es vegetáció magas aránya a Paranthropus boisei étrendjében megkülönbözteti minden más eddig ismert emberszabásútól" - emelte ki Kevin Uno, a tanulmány társszerzője, a Utahi Egyetem munkatársa.
