Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának áprilisi közgyűlése városi térfigyelő rendszer kiépítéséről, több tucat új kamera telepítéséről döntött. Az LMP képviselője, Gerstmár Ferenc a közgyűlésen megfogalmazott felvetéseire érdemi választ nem kapott. A képviselő szerint a kiépítéssel kapcsolatban a következő problémák merülnek fel:
Az előterjesztő azzal érvelt, hogy a térfigyelő kamerák preventív visszatartó ereje, bűnmegelőző hatása már sok helyen bizonyított, illetve a felderítés szempontjából is óriási a szerepe. Minderre azonban nincsenek megbízható, egyértelmű statisztikák még azokból az országokból sem, ahol a térfigyelő rendszerek használata különösen elterjedt (pl. Nagy-Britannia). Sőt, ennek éppen az ellenkezőjéről vannak publikációk.
Az üzemeltetővel szemben – a személyes adatok kezelése miatt, a magánszféra védelmének érdekében – jelentős informatikai biztonsági elvárások fogalmazódnak meg. A határozat nem tartalmazza, mennyi ideig kerülnek a felvételek megőrzésre? Biztonságos körülmények között tárolják-e az archivált felvételeket úgy, hogy ahhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá? Készül-e biztonsági napló arról, hogy ki, mikor, milyen céllal fér hozzá a videofelvételekhez? Azokon a helyszíneken, ahol mikrohullámú adatátvitel valósul meg, megfelelő védelemmel vannak-e (lesznek-e) ellátva rendszerek az illetéktelen hozzáférések (lehallgatás) ellen?
A határozat elfogadása előtt célszerű lett volna figyelembe venni a várható állampolgári és sajtóreakciókat. Ha a kamerarendszer kiépítésre kerül, a város várhatóan bekerül a nemzetközi (internetes) „Big Brother”, azaz Nagy Testvér, nyilvántartásba, amely elsősorban a fiatal potenciális turisták számára elriasztó tényező lehet. Éppen az ilyen kamerarendszerek elburjánzása miatt ma már Nyugat-Európában értéknek, különlegességnek számítanak azok a helyek, ahol nem kell a kamerák „mindent látó szeme” előtt folyamatosan exponáltan létezni.
A játszóterek és egyéb, rongálási veszélynek különösen kitett közösségi terek kamerás védelmével egyet lehet érteni, azonban a következő technikai és személyes adatvédelmi kérdések merülnek fel: Ezeken a helyeken a rongálások jellemzően éjszaka, sötétben történnek, azonban ezek a helyszínek általában gyengén vagy egyáltalán nem kivilágítottak. Ebből következően a kamerák által közvetített képeken aligha lesznek felismerhetőek a rongálók. Nappali világosságban viszont ezeken a területeken tipikusan olyan személyek fordulnak meg, akik megfigyelésének semmi értelme sincs (kisgyermekes anyukák, kiránduló családok, stb). Az ilyen „szabad” terek megfigyelése éppen a terek alapfunkciójával ellentétes – elveszi azt a szabadságérzést, amit eredetileg hivatottak lennének biztosítani.
Várható reakció még, hogy egy internetes oldalon részletes bemutatásra kerülnek majd a kamerák, és térképen ábrázolva az általuk belátott területek. Ezzel egyrészt a rendszer hatásossága csökken, másrészt a kamerák működésképtelenné tételében érdekelt személyek tudni fogják, hogy tevékenységüket hová fókuszálják. A térfigyelő rendszer védelme érdekében persze elgondolkodhatunk a kamerákat megfigyelő kamerák felszerelésén.
